A vízkereszttel induló farsang a magyar néphagyományok szerint is a vidám, zenés mulatságok ideje. A hideg miatt a fonóba szoruló emberek zenéltek, táncoltak, sokan pedig mókás, olykor rémisztő maskarát öltöttek fel egymás szórakoztatására és riogatására. Leggyakrabban gólya és medve bőrébe bújtak a legények, elrejtőzve a kíváncsi anyai szemek elől, hogy bátran udvarolhassanak kedvesüknek. A hosszú telet, a zord időt megelégelve farsang végén országszerte misztikus téltemetést tartottak, hogy messzire űzzék a telet, és helyet teremtsenek az olyannyira várt, meleg, napsütéses tavasznak.

Ezt a tréfás vigasságot, a téltemetés szokását eleveníti fel a szentendrei Skanzen február 14-15-én, a 7 tavaszváró hétvége első hétvégéjén, ami egyben farsang utolsó hétvégéje is. A bátrabbak bekapcsolódhatnak Cibere vajda és Konc király harcába, eldöntve farsang és böjt küzdelmét. Az ínyencségre vágyók megkóstolhatják a farsangi csörögefánkot vagy a böjti molnárkalácsot.