Télire nemcsak a család maga zárja magát egy szűk szobába, hanem ide hozza hordóban a káposztáját, ide hozza csirkéit, csak éppen nagyobb állatai maradnak az istállóban. A káposzta, a csirkék, a készülő ebéd szaga összekeveredik a földelt padló kipárolgásával, a sárból vagy vályogból készült fal maga is szívja a nedvességet, az egész szobában langyos és nehéz a levegő.

Ahogy a hagyományos tardi építkezés, úgy a tardi matyó népviselet is kihalóban van: leginkább a nagymamák vállán láthatjuk még a régi kötésű kendőket; lányaik, még gyakran háti batyuval szállnak fel a buszra; az unokák, azonban, akik már farmer nadrágban szaladnak haza az iskolából, a régi világról többnyire csak akkor szereznek tudomást, ha egy-egy kopott ládából előkerülnek az egykori viselet darabjai.