A kiállítás helyszíne a múzeum udvarán álló hajdani Kiskun Kapitányság börtöne. A látogató képeken és tárgyi emlékeken tekintheti meg a XV-XVII. század testi fenyítőeszközeit, kínzóeszközeit, a megszégyenítést szolgáló nyak- és lábkalodákat, a halálbüntetés végrehajtásának eszközeit és módjait.

A legkorábbi emlékek Félegyháza határából az őskorból származnak, de ez a környék lakott volt a bronzkorban, a kelták idejében is. Az ásatások folyamán a szarmaták, avarok emlékei is előkerültek. A honfoglaló magyarok letelepedése után újabb népmozgást a kunok hazánkba való érkezése jelentett, akiket IV. Béla 1239-ben a kietlen területeken, a Kiskunságban telepített le.

Az történeti-néprajzi jellegű állandó kiállítás helyszíne a múzeum épületében található egykori börtönkápolna. A látogató itt megtekintheti a Kiskunság református, zsidó és római katolikus vallású népességének népi és liturgikus tárgyi emlékeit.

Holló László Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész Kiskunfélegyházán született, majd Debrecenben élt haláláig. Festményeit maga ajándékozta szülővárosának 1961-ben. A magyar expresszionizmus jeles alakja volt.

Félegyházát a XIV. században alapították, ekkor kis falu volt, kőtemplommal. A települést a törökök 1526-ban felégették és 200 évre kietlen pusztává tették. A kiállításon a török pusztítása után 1743-ban benépesített Félegyháza története az 1920-1930-as évekig követhető nyomon.

Az 1860-ban épült szélmalmot 1962-ben telepítették a város határából a Kiskun Múzeum udvarába, ahol azóta, mint kiállítási objektum, népi műemlék, eredeti állapotában tekinthető meg. Különösen szép a malom eredeti faragott szerkezete, díszesen faragott kőpadelői.

A művésznő Kiskunfélegyháza szülötte. Piktúráját maga nevezte szürrealista festészetnek. 1958-ban és 1971-ben Munkácsy-díjat, 1973-ban Érdemes Művész címet, 1982-ben Kossuth-díjat kapott. Kiskunfélegyháza város 1998-ban díszpolgárává választotta.