Az 1844 és 1851 között épült fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Magyarország legszebb, kiemelten védett műemlékei közé tartozik. A kastély körülvevő 50 hektáros angolpark szintén védett: arborétum és botanikus kert. A kastély építője, gróf Károlyi György gróf Széchenyi István legjobb barátja volt. A kastélyt nemcsak nyári vidéki rezidenciának szánta: a kastély építése egybeesett György gróf, valamint Zichy Karolina grófnő esküvőjével. A gróf szerelmi fészekként tekintett a kastélyra és érzelmileg is rendkívül kötődött hozzá.

György gróf unokája, Károlyi József 1910-ben átépítette a kastélyt és ide költözött családjával. József gróf és felesége rendkívüli karitatív tevékenységéről volt ismert. A házaspár egyetlen gyermeke, István számára rendezett ünnepségek alkalmával a grófné a helybéli gyermekeket is meghívta a kastélyba, ahol az ünnepi uzsonna az akkor még drága csemegének számító kakaó, valamint kalács volt. József gróf 1917 és 1921 között Fejér vármegye főispánja volt, s igen közel állt IV. Károly királyhoz. Az uralkodót madeirai száműzetésébe is elkísérte, halála után gondoskodott temetéséről, majd egy ideig ő volt a kis Habsburg Ottó főherceg nevelője. A kastély utolsó magántulajdonosa az államosítás előtt József fia, István, aki mindössze 24 évesen kényszerült a kastély, 27 évesen Magyarország elhagyására: Párizsba emigrált, ahol életének nagy részét töltötte. Fia, Károlyi György jelenleg a kastély vagyonkezelője, aki a kastély felújításakor a műemlék épületben szálloda, étterem és kulturális találkozó központ kialakítását kívánta megvalósítani.

Elképzelése szerint a kastély küldetése kettős: amellett, hogy beilleszkedik a turizmus áramlataiba, a kultúra és – két könyvtára révén – a tudomány otthonává válik. E különféle funkciók megvalósításával a kastély a hazai vendégek mellett évről évre egyre több külföldi látogatót is fogad.