A Róma-Villa Kaposvár európai hírű nevezetessége. Rippl-Rónai József (1861 -1927) egykori otthona viseli ezt a megnevezést. Egy emeletes, sárga falu, hatszobás villa egy elvadult, romantikus parkban. 1908-tól haláláig, 1927-ig élt ott és alkotott Kaposvár - nagy hírnevet és megbecsülést szerzett, a tizenkilencedik századvégi Párizsban modern művésszé avatott - szülötte.

"Ma ez a hely Rippl-Rónai József Emlékmúzeumként működik. Tele van szebbnél szebb Rippl-Rónai festménnyel, a teljes eredeti lakberendezéssel, személyes tárgyi emlékekkel, értékes ereklyékkel, egyszóval a hagyatékkal. A szegedi kiállításhoz kiemeltük onnan és elhoztuk a képek legértékesebb részét, húsz festményt és tizenöt grafikát. Hozzájuk társítottuk a Móra Ferenc Múzeum hat Rippl-Rónai festményét" - mondja dr. Horváth János művészettörténész, a tárlat kurátora.

A kiállított képek szűk keresztmetszetet nyújtanak az életmű egészéről, a négy festői korszakról: a párizsi, azaz "fekete" korszakról, az első kaposvári korszakról, melyet az "enteriőr képek" fémjeleznek, a második kaposvári korszakról, azaz a "kukoricás" stílusról, majd végül a "pasztell arcképek" korszakáról, mely Budapesthez kötődik.

A magyar festészet első modern mestere a megújító törekvések kezdeti évtizedében, Párizsban nélkülöző életre kényszerült. A sikertelenséget nem rótta fel a sorsnak. Harc volt egész élete és munkássága. Magyarországra hazatérve, több sikertelen kiállítás után, az 1906-ban Budapesten rendezett kiállításával tört meg a jég körülötte.

Negyvenöt éves korára vívta ki az erkölcsi és anyagi sikert. Ennek jövedelmét fordította a kaposvári Róma-hegy nevű szőlődombon fekvő kisbirtok megvásárlására, amely már akkor, 1908-ban művészparadicsomként hatott. A Róma-Villa modern művészeti központtá vált. Híres írók és festők vendégeskedtek ott. A birtok bora, állatfarmja a vendéglátást szolgálta. A legfontosabb gyümölcse azonban mégis a "művészi termés" lett, az ott született "kukoricás" stílusú képekkel. A Móra-múzeum kiállítása is erre helyezi a hangsúlyt.