Volt egyszer egy kemence Debrecenben, ami körül évekkel ezelőtt, még 1999-ben összegyűltek néhányan. A Debreceni Ötvöszománc Szimpózium első kiállítása volt az az alkalom, ami lehetőséget adott a szakmabeliek, ötvösök, zománcozók találkozójára. Bessenyei Valéria, Császár Péter, Kőszegi Karolina, Őri borbála, Rudó Anna, Vincze Zita egy-egy munkájukkal már szerepeltek együtt az évente megrendezett szakmai seregszemle kiállításain. Alkotásaik most a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítótermében láthatóak.

A falakon és vitrinekben száznál több kép, ékszer, edény, és egyéb használati, illetve dísztárgy tekinthető meg. A művek számtalan stílust követnek és a megformálás módjának minden változata végigkövethető rajtuk a tűzzománctól az áttetsző azsúron át a festett, karcolt sgrafittóig. A teljesen személyre szólóan megfogalmazott modern darabok mellett néhány darabon felismerhető a hazai formavilág, hagyomány öröksége is.

Bessenyei Valéria nagyméretű vaslemezekre festékszóróval fújt, festett, karcolt darabjait mutatja be. Érdekes és ötletes a bábszínházat és marionettfigurákat imitáló Háry János téma. A kiállítás egyik kiemelkedő darabja a Metamorfózis című azsúrszárnyas öntött bronzfigura.

Császár Péter a magyar népművészet motívumai mellett szívesen nyúl vissza a népvándorlás korának emlékeihez, aminek általa értelmezett képeit láthatjuk a kiállított tárgyak között. A magyar hagyatékként számon tartott sodronyzománc-alkotások mellett a fém és a zománc színeinek ellentétére épülő beágyazott technikával készült darabokat is megszemlélhetünk a tárlókban.

Kőszegi Karolina rekeszzománcos és festett képeket egyaránt készít. Növekedés című munkájával egy régi kínai technikát alkalmazott, Házioltára pedig a bizánci rekeszzománc hagyományait idézi. Őri Borbála rekeszzománcos és festett képek mellett néhány ikont is elhozott erre a kiállításra. Négy festett lemezen a négy őselem jelenik meg, a vitrinben pedig dúsan tekeredő indákból formált míves karperecek és fülbevalók láthatók.

Rudó Anna nem használatra készült szakrális tárgyaival, oltárkereszttel, misekehellyel és középkori hagyomány szerint készült rekeszzománc fedelű Bibliákkal örvendeztetett meg bennünket. Szépen formált darabjai példaként szolgálnak arra, hogy egy évezredes rítus és egy ugyancsak hasonló múltra visszatekintő művészeti ág összekapcsolásával is lehet mának szólót alkotni.

Vincze Zita néhány, a népművészetből ismert és átfogalmazott tárgy mellett főleg ezüstből gondos kézimunkával készült ékszert mutat be. Ma ilyen ékszerek helyett nemesfémből készült tömegtárgyakkal vesszük körül magunkat, itt azonban olyan ékszerekkel szembesülhetünk, melyeket mesterük műalkotásnak szánt. Ennek szemet gyönyörködtető eredményét láthatjuk a vitrinekben.