Az első világháború 1914-1918 között nagy véráldozatokat követelt Európától, így az Osztrák-Magyar Monarchia kötelékeiben szolgáló magyar katonáktól is. A háború kitörését követő mozgósításra és Ferenc József magyar koronás király felhívására egy emberként vonult be Kunszentmárton katonaviselt lakossága a sorozó központokba.

A kunszentmártoniakat a szolnoki császári és királyi 68-as gyalogezredhez, a 13-ik közös huszárezredhez, a gyulai 2-ik magyar királyi honvéd gyalogezredhez, a jászberényi 1-ső honvéd huszárezredhez, a budapesti 29-ik népfölkelő ezredhez, valamint a 4-ik tüzérezredhez sorozták be. Már a háború első ütközeteiben a szerbiai fronton részt vettek a harcokban. A hősi halottak emlékét a római katolikus templom falán lévő terebélyes márványtábla, valamint a főtéren látható Hősök Emlékműve őrzi. Bizonyítékául annak, hogy Kunszentmárton is leadta "véradóját" a Nagy Háború alatt.

A négy évig tartó öldöklő háború következménye az Osztrák Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország forradalmaktól, illetve ellenforradalmaktól kísért felbomlása lett, melynek betetőzéseként 1920-ban a trianoni békeszerződés a magyarság harmadát zárta idegen államhatárok közé.

Bár a háborút a monarchia elveszítette, a magyar katona több évszázados hírnevén nem esett csorba. Erről ír Dr. Domján Jenő a Kunszentmártoni Hősök Albumában: "A magyar katona fegyelmezettsége, királyhűsége, hazaszeretete, kötelességtudása és önfeláldozása méltán sorakozik a legelső nemzetek fiainak hasonló erényei mellé, sőt túlszárnyalja azt."

A kunszentmártoni gyűjtők, a szolnoki Damjanich János Múzeum, valamint a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum színvonalas anyagából összeállított kiállítás a háború azon eseményeivel ismerteti meg a kedves látogatót, amelyben magyar, közöttük számos kunszentmártoni katona vett részt. Megismerkedhetünk a magyar bakák fegyvereivel, hétköznapi tárgyaival, valamint a hátország korszakra jellemző relikviái is elénk tárulnak.

Hegedűs Krisztián
muzeológus