Eseménynaptár
2026. november
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2026.11.19. - 2026.11.19.
Kecskemét
2026.11.15. - 2026.11.15.
Budapest
2026.11.15. - 2026.11.15.
Budapest
2026.11.15. - 2026.11.15.
Budapest
2026.11.15. - 2026.11.15.
Budapest
2026.11.15. - 2026.11.15.
Budapest
2026.11.15. - 2026.11.15.
Hatvan
2026.11.15. - 2026.11.15.
Hatvan
2026.11.15. - 2026.11.15.
Hatvan
2026.11.15. - 2026.11.15.
Hatvan
2026.11.09. - 2026.12.09.
Budapest
2026.10.18. - 2026.11.22.
Szombathely
2026.10.18. - 2026.11.22.
Szombathely
2026.10.16. - 2026.11.16.
Komárom
2026.10.15. - 2027.10.14.
Budapest
2026.10.08. - 2027.03.21.
Budapest
2026.10.08. - 2026.11.25.
Szombathely
2026.10.01. - 2027.08.29.
Budapest
2026.09.30. - 2026.10.31.
Érd
2026.09.18. - 2026.10.31.
Szeged
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2021.05.26. - 2021.06.26.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
Gedő Ilka születésének 100. évfordulójára kamarakiállítást rendez a Magyar Nemzeti Galéria. A tárlaton a művész első alkotói korszakából, közel félszáz grafikájából látható válogatás. Gedő Ilka a magyar művészet különleges, magányos alkotóinak egyike, nem kötődik sem a magyar, sem az egyetemes művészet hagyományos vagy avantgárd vonulataihoz, s alkotómódszere is egyedülálló. A befelé forduló koncentrációt is magukon viselő önarcképeinek lefegyverező őszintesége páratlanná teszik alkotásait az európai rajzművészetben. Nem véletlen, hogy grafikái a világ legjelentősebb múzeumainak gyűjteményében – többek között a bécsi Albertinában, a londoni British Múzeumban, a New York-i Metropolitan Múzeumban vagy a jeruzsálemi Yad Vasem Művészeti Múzeumban – is megtalálhatók.
Önarckép a gettóban, 1944, ceruza, papír; 231 × 154 mm
Gedő Ilka gyermekkorától rendszeresen és folyamatosan rajzolt. 1944-ben a gettóba zárva is folytatta a rajzolást, hiszen „addig érvényes az élet fogalma ugyanis, amíg megmarad az alkotás lehetősége”. Ezek a gettórajzok dokumentumok, jelentések e pokoli időszakról. A legmélyebb tragikumot, az emberi kiszolgáltatottságot, megalázottságot örökítik meg finom, lágy vonalakkal, s az átélt borzalmak csak áttételesen jelennek meg rajtuk. A bemutatott anyag legnagyobb részét Gedő Ilka önarcképei alkotják. Már fiatalkorában, sőt a gettóban is készített önarcképeket, de 1946-tól legfontosabb témája önmaga lett. A finom vonalak helyett expresszív, feszültséget tükröző modellálást láthatunk. Kíméletlen őszinteséggel ábrázolta a kétségek közt vívódó művészt, aki nem tudja, hogy mi a célja annak az „agyat repesztő koncentrációnak és erőlködésnek, amit a modell papíron való visszaadása igényel”. Ez a befelé forduló koncentrálás és az ismétlés aszketikus magatartása páratlan az európai rajzművészetben. Férje, Bíró Endre pontosan fogalmazta meg az alkotó ember magányosságának a súlyát: „Egy reggel az indulásom előtt, egy lealapozott vászon előtt ülve roppant érzékletesen beszélt arról a hátborzongató szabadságról, amit egy ilyen fehér négyszög jelent. Ott van, s azt fest rá, amit akar. Nincs más kontrollja csak önmaga.”

1947 és 1949 között Gedő Ilka kereste a művészi kiutat, ekkor készültek nagy méretű asztalrajzai, melyeken a jelentéktelen bútordarab alkalmad adott különböző faktúra- és felületábrázolások megfogalmazására. Ezek a nagy méretű, egy tárgy életét bemutató rajzok hasonló jelentőségűek a magyar és az európai művészet történetében, mint a századforduló nagy rajzolóinak alkotásai. Ugyanilyen sorozatban való gondolkodásra, az adott probléma más-más módon való megközelítésére példák a Margit körúti Ganz gyárban készült rajzai is. Ezeken a teljesen új közegben alkotott pillanatképeken a figurák sematikussá válnak, s bár semmiféle társadalomkritikai szándék nincs e munkákban, a hangulatuk mérhetetlenül szomorú.

Mivel Gedő Ilka nem fogadta el Szabó Lajos körének „a mi nem ábrázolunk, hanem alkotunk” alternatíváját, s a „miért rekeszti ki a modern művészet az ábrázolást?” kínzó kérdésére nem talált választ, 1949-ben felhagyott a rajzolással, pályája félbeszakadt. Ahogy azonban írta: „ez a megtorpanás nem jelentette a festészet szeretetének megszűnését.” Alkotás helyett Goethe Színtanát fordította, kiterjedt művészettörténeti és színelméleti tanulmányokat folytatott, s ezzel egy időben színmintákat készített. A színmintákon egy szín fokozatait vagy a színek egymáshoz való viszonyát elemezte, s nevet is adott ezeknek a mintáknak (Derűs, Bágyadt, Erőszakolt derű stb.) A tárlaton válogatást mutatunk be a színmintákból, melyek gyakorlatilag előkészítették festészeti korszakát. 1964-ben különleges portrékat, absztrakt karikatúrákat készített pasztellkrétával barátairól. Ezek egyfajta belső „térképek” a megörökített személyről, s egyúttal a művészi újrakezdés dokumentumai is. Néhány hónap múlva újra elkezdett festeni, egy különbejáratú, sajátos világot teremtve.

A művész születésének 100. születésnapján megnyíló tárlaton kiállított, csaknem félszáz rajzból – melyeket a művész fiai, dr. Bíró Dávid és Bíró Dániel ajándékoztak a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori gyűjteményének – átfogó képet alkothatunk Gedő Ilka grafikai munkásságáról.