Besnyő Éva nevét Magyarországon leggyakrabban a két világháború között kibontakozó szociofotó mozgalommal kapcsolatban említik, amely a társadalmi problémák feltárását és dokumentálását tűzte ki céljául. Második hazájában, Hollandiában viszont az egyik legkeresettebb építészeti fotósként, majd az 1970-es évek nőmozgalmának megörökítőjeként vált ismertté.

A Kassák Múzeum szeptemberben nyíló időszaki kiállítása Besnyő Évát a modernitás jellegzetes képviselőjeként, karrierjét pedig a konvencióktól független, szabad női életút modelljeként mutatja be. A professzionális fotográfusi lét teremtette meg számára a függetlenség egzisztenciális alapját, és tette lehetővé a választott életforma megélését, így a kiállítás a művészeti tevékenység és a szakmai megbízások szintéziseként mutatja be az életművet. Besnyő munkáit áthatja a szociális érzékenység, mellyel a modern társadalom és kultúra átalakulásának vesztesei felé fordult. Képei ugyanakkor a húszas-harmincas évek olyan jelenségeit is dokumentálják, mint például a női emancipáció, vagy az emberi környezet formálására tett új kísérletek.

Besnyő az új fotográfiai látásmódokkal Pécsi József budapesti magániskolájában ismerkedett meg. 1930-ban Berlinbe költözött, ahol a Weimari Köztársaság pezsgő szellemi életének megtapasztalása – többek között Kepes György és Robert Capa társaságában – döntő hatással volt további pályájára. Itt ismerkedett meg első férjével, a holland filmes-fotográfus John Fernhouttal, akivel rövidesen Amszterdamba költözött, sok más, származása vagy politikai meggyőződése miatt Berlint elhagyni kényszerülő értelmiségihez hasonlóan.

KUKKANTS BE A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSBA! >>

Első önálló kiállításának sikere hamar keresett fotográfussá tette. Korszerű látásmódjának köszönhetően reprezentatív megbízásokat is kapott, és a modern holland vizuális kultúra egyik meghatározó alakítójává vált. A harmincas években többször hazalátogatott. Közvetlen családi-baráti környezetének személyes hangú megörökítése mellett számos, mára ikonikussá vált, szociális témájú fényképe készült ebben az időszakban. Az 1970-es években a holland nőmozgalom, a Dolle Mina utcai akcióinak résztvevője és elsőszámú fotósa lett.

A Kassák Múzeum kiállítása − az életmű tematikus csomópontjain túl − Besnyő alkotói módszerét és látásmódját helyezi a középpontba Az életmű visszatérő kérdése a fényképezés alanyával kialakított változó viszony és a fényképész részvétele az adott szituációban, amelyet Besnyő rendszerint a távolság és a közelség fogalmaival ír le. A személyes távolság címválasztás erre az időben és térben alakuló fényképezési gyakorlatra reflektál.