Az elmúlt évek bemutatóit folytatva most 5 falazótéglát állítottunk ki a tiszafüredi múzeum gyűjteményébe került bélyeges téglák közül. Felületükön jól láthatók azok a betűk, melyek a tulajdonos azonosítására szolgálhatnak.

A tégla formája, illetve a téglabélyeg kivitelezése önmagában is kormeghatározó lehet. Az eddigi kutatások szerint bizonyos jelek (pl. szív, kulcs, csillag) használata akár 16. századi gyártást is jelenthet. A 17. és a 18. században viszont évszám és monogram alkotta a téglabélyeget. A tégla mérete is eléggé beszédes, hisz az igen vékony, olykor a 4 cm-et alig meghaladó vastagságú téglák esetében a középkori eredet, illetve gyártás is felmerülhet.

A tégla-bélyegek a 18. század végéig a kézi és a gépi gyártású üzemekben domború kiképzésűek voltak. A fa téglaforma aljába vésett negatívot kitöltő agyag rajzolta ki a mintát. A kiállított öt tégla mindegyike ebbe a csoportba, tehát a domború jelkiképzésű téglák csoportjában tartozik. 2 db stilizált „Sz" jelű, illetve 1-1 db „Hb", MP és MB betűjelű téglát állítottunk ki. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik tégla Tiszaigarról került elő. Az „Sz" és az „MP" jelűek a falu református parókiájáról, az „MB" feliratú a temetőből, a „Hb" jelű pedig a régi óvoda épületéből.

Az „MP" jelű tégla színe szürkés-feketés, amely arra utalhat, hogy az égetés során nem volt elegendő idő az oxidációs folyamat lejátszódásához. Ennek a téglának a méretei egyébként is rendhagyóak: a hossza 26, a szélessége 18, a vastagsága pedig 4 cm. Ez talán egy középkori készítésű tégla lehet.

Az „Sz" jelű téglák hossza 27, illetve 28,5 cm, szélességük 13 cm, vastagságuk 6 cm. Mérete alapján időben a legfiatalabb tégla az „MB" és a „Hb" jelű tégla lehet. Hosszuk 29-29,5 cm, szélességük 14-14 cm, vastagságuk 6-6,5 cm.

A készítés helyéről, illetve a téglaégetők tulajdonosairól eddig még hiányosak az ismereteink. A stilizált „Sz" monogram az Igaron birtokos széki Széky családra utalhat. A további jelek azonosítása még újabb feladatot jelent.

Dr. Vadász István