P. Szabó Éva 1931-ben nyitotta meg első szövőműhelyét Budapesten. Nyüstös-, majd Jacquard szövőszékeken állított elő bútorszövetet, hazánkban elsőként. A korszak legjobb építészeinek, - Kozma Lajos, Kaesz Gyula, Molnár Farkas, Vágó József - modern épületeinek belső tereibe készített kézzel szövött, majd nyomott textileket. Kiállításunkon anyagmintákkal és fényképekkel illusztráljuk ezt a korszakot.

1937-ben a pécsi székesegyháztól megbízást kapott egy 28 darabból álló nagy ornátus elkészítésére, amelyet 1938-ban az eucharisztikus világkongresszus és Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából mutattak be. A miseruhákat díszítő alakokhoz a magyar korona szolgált mintaképül. A hagyatékban bekeretezett töredéket találtunk a "De Sancto Stephano Rege" című nyomott kárpitból, amely a magyar szenteket és püspökségeket ábrázolja, és a korabeli újságokban megjelent képek tanúsága szerint a világkongresszust előkészítő nagygyűlés pulpitusának bevonására alkalmazták.

A magyar úrihímzés motívumait ültette át a művésznő arra a selyembrokátra, amiből Horthy Miklósné díszmagyar ruhája készült. Anyagmintáját és a kormányzóné fényképes köszönő sorait állítottuk ki. Ugyancsak történelmi dátumhoz köthető az 1942-ben szőtt brokát, amelyet Nagy Lajos trónra kerülésének 600 éves emlékére készített.

Figurális ábrázolásait az augsburgi kódex metszetei alapján tervezte meg. A brokát patronrajza is bemutatásra került kiállításunkon.

Magángyűjtő kölcsönözte múzeumunknak a "História" elnevezésű, Jacquard-gépen szőtt függönykárpitot: Mátyás és Beatrix alakjának megformálását a francia gobelinművészet ihlette, és 1940-ben a Milánói Triennálén bronz medált kapott.

Kézi nyomással mintázott kelmék, vászon bútorhuzatokat, muszlin függönyöket illetve cretonne asztalterítőket láthatunk az egyik enteriőrben. Ruhaanyagokat is tervezett és nyomott, ezeket anyagvágattal, kész ruhákkal és korabeli fotókkal szemléltetjük.