Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat?

Mert körülvesznek bennünket a természetben, mert bennünk is keletkeznek, mert nélkülük nem élhetnénk, mert nélkülük nem élhetnénk jól, mert meggyógyíthatnak vagy megbetegíthetnek bennünket, mert tönkretehetjük vagy megmenthetjük velük a környezetünket, mert tanulhatunk tőlük, mert történelmünk emlékeit hordozzák, mert velünk vannak a bölcsőtől a sírig és mert szépek.

Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.

A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára gyűjteményének mintegy 450 példányán keresztül mutatjuk be a Föld mélyének kincseit, az ásványok csodálatos forma- és színvilágát, mindezeknek a szigorú rendező elvét. Kiemelkedő látványosságként szerepel a kiállításban a múzeum legnagyobb ásványpéldánya, a Nagyapó névre keresztelt füstkvarc, valamint másik két méretes példány, egy brazíliai ametiszt és egy Semsey Andor által, a múzeumnak adományozott malachit "személyében".

A kiállításban interaktívan is vizsgálhatóak az ásványokat alkotó anyagok és a kristályszerkezetek. A tárlat szisztematikusan felöleli a Kárpát-medence ásvány- és kőzetvilágát, a klasszikus lelőhelyek anyagát mutatja be. Nem utolsó sorban megtekinthetők az ásványvilág speciális képviselői a világító ásványok, valamint a drágakövek is a kiállítás szerves részét alkotják.