A helytörténeti és 1848-49-es kiállítások a tárgyi emlékek kevés száma miatt többnyire dokumentumokon és fotókon jeleníthetők meg.

Kézdivásárhely történelme 1407-től követhető egyértelműen nyomon. A helytörténeti kiállításban a városi rangot igazoló és vásártartási jogokat biztosító okmányok mellett céh kiváltságlevelek és a város építkezési sajátosságaira vonatkozó dokumentumok kaptak helyet.

Kézdivásárhely legjelentősebb történelmi eseménye az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc. A helytörténeti kiállításon belül két teremben látható a többnyire Kézdivásárhelyre vonatkozó emlékanyag. A kevés tárgyi emlék közé tartozik a Székely Nemzeti Múzeum anyagából kiállított néhány fegyver, a Gábor Áronról készült egyetlen hitelesnek tartott arckép, a Gábor Áron által készített íróasztal és szekrény, az 1971-ben Kézdivásárhelyen öntött Gábor Áron ágyú másolata, valamint négy gipsz mellszobor melyek Kossuth Lajost, Turóczi Mózest, Bem Józsefet és Petőfi Sándort ábrázolják; valamennyi Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotása.