A gyomai születésű Pásztor János Hódmezővásárhelyen nevelkedett. Az alig 15 éves fiút édesanyja beíratta a Mintarajz Iskola szobrászati szakára, ahol abban az évben 1896-ban ő volt a legfiatalabb hallgató. Tehetségével és szorgalmával hamarosan tekintélyt vívott ki idősebb társai előtt.

A Főiskola után Párizsba utazik és a híres Julian Akadémián tanul. Különösen megragadta Rodin művészete és hitvallása. Nem állt messze ez a felfogás az ifjú Pásztor Jánostól sem, eszményképe neki is a reneszánsz ember volt. Firenzébe majd Rómába utazik, hogy megcsodálja a felülmúlhatatlan remekműveket. A rodini elvek még inkább megerősödtek benne. A külföldi tanulmányútról hazatérő fiatal szobrászt Vásárhely már nem tudja ellátni munkával, ezért felköltözik a fővárosba. Portrék, síremlékek, aktok, emlékművek és más köztéri alkotások kerülnek ki a keze alól.

A Műcsarnok 1925-ben hirdetett akt-pályázatának szobrászati díját Pásztor János nyerte olyan nagyságok társaságában mint Kisfaludi Strób Zsigmond és Szentgyörgyi István. A húszas években a Trianon feletti gyász témakörben került kiírásra sok pályázat. Így készült el az egykori Szabadság téren álló szoborcsoport amely az elcsatolt országrészeket ábrázolta a négy égtájat szimbolizálva. A Kelet című Erdélyt megjelenítő részt Pásztor János alkotta. A szoborcsoportot később lebontották, de a "Kelet" kisméretű bronz makettje kiállításunkon látható. Kiemelkedő alkotása a székesfehérvári hősi emlékmű, amelyet egyik legmaradandóbb alkotásának tart máig a szakirodalom. Köztéri szobrai közül a legismertebb a parlament előtt álló monumentális II: Rákóczy Ferenc lovas szobra neobarokk stílusban. A balatonfüredi kikötőben látható a "Halász" és a "Révész" amely állami megrendelésre készült 1938-ban. Az a szakmai elismerés, amely kitüntetésekben és állami megbízásokban is megnyilvánult, biztos egzisztenciát nyújtott a művésznek.

Ihletett, igényesen megoldott alkotásaiban ma is az ország sok városában gyönyörködhetünk, a Nemzeti Galéria jóvoltából most már szülőhelyén Gyomán is.