A tájházat a Nyúzó-család több generáción át gondosan megőrzött bútordarabjaival rendezték be. Ezek közül a legrégibb a pitvar 1830 körüli későbarokk almáriuma, mely az idősebb fazekas anyjáé volt. A másik két jeles bútordarab (a konyha korsólócája és a műhely tulipántos ládája) - Gáspár I. első feleségének hozományaként - az 1860-as évek elején készült. Mindkettő tiszafüredi asztalosmunka.

A bútorzat többi része - beleértve az egyéb lakberendezési darabokat is - ifjabb Nyúzó Gáspár és lányának használati tárgyai. A szoba egyajtós szekrényei 1888-ban készültek a fiatalabb fazekas feleségének hozományaként. A hozomány többi része is polgáribb jellegű volt, mert a feleség módosabb birtokoscsaládból származott.

Az ágyakat még a szoba két sarkában helyezték el. Az ablak alatt karoslóca, fölötte faragott tükör, előtte asztal, az ágy előtt két, eltérő magasságú támlásszék szék. A magasabb a családfőnek készült. A háromfiókos komód tetején az üveg- és porcelántárgyak mellett a Nyúzó-fazekasok cserépedényei láthatók.

A pitvar berendezése egyszerű. A bejárati ajtó egyik oldalán az almárium, a másikon a korsólóca vizesedényekkel. A hátsó falnál asztal, két székkel, a sarokban stelázsi edényekkel. Az asztal és a kemencék nyílásai fölött XIX. századi füredi tálasedények sorakoznak.

A műhely berendezése rekonstrukció. Az udvari front egyik sarkában fazekaskorong, fazekasszerszámok, mellett gyúrópad. Fölöttük deszkasorokon száradó edények. A műhely hátsó frontján karoslóca, előtte asztal székekkel. Az asztalon díszítésre előkészített edények, fazekasírókák. A másik sarokban egyszerű ágy, előtte kislóca. Az ágy sarkában a tulipántos láda, mellette egyajtós kisszekrény, tetején Gáspár II. 1905-ben készített lisztesbödönje.