2026. május 6. szerda
Frida, Ivett
Túri Fazekas Múzeum - Mezőtúr
 |
Cím: 5400, Mezőtúr Bajcsy-Zsilinszky E.út 41.
Telefonszám: (56) 350-174
E-mail: fazekasmuzeum@gmail.com
Nyitva tartás: X.1-III.31.: K-P 10-12, 14-16, Szo 10-14
IV.1-IX.30.: K-V 10-12, 15-17 |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
260 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
|
130 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
130 HUF
|
|
|
Tárlatvezetés
|
2000 HUF
|
Az állandó kiállítás, kitekintéssel a város környékén talált több ezer éves régészeti kerámiákra, XVIII. századtól napjainkig követi végig a fazekasság, a kerámiaművesség helyi történetét.
Írott források bizonyítják, hogy a XVI. századtól már biztosan dolgoztak fazekasok a városban. A XVIII. század végén céhekbe tömörültek és a városban egyre több fazekasműhely nyílt. Ekkoriban a mázatlan, egyszerégetett fekete edényeket készítették a legnagyobb számban. Jellegzetes termékük a korsó volt, ezekről kapták a korsós elnevezést. A mázak nagyobb mennyiségű használata feltehetőleg a hódmezővásárhelyi fazekasok hatásának köszönhető.
A túri fazekasság aranykora, az 1870-1890 közötti időszakra tehető. A város több tucat műhelyében akkoriban kezdték el készíteni a zsemlyesárga alapszínű, ún. dudi edényeket. (Az Arad megyei Dud község határában működő bányából vásárolták ezt a sárgás, öntőfestéknek használt agyagot.)
A XIX. század vége a szecessziós, polgári stílusváltás időszaka volt Mezőtúron. Badár Balázs (1855-1939) fazekasmester egész magyar kerámiaművesség történetének egyik kiemelkedő alakja. A kiváló szakmai tudással rendelkező mester felismerte a váltás szükségességét, paraszti használati tárgyak helyett a polgári ízlésvilágnak jobban megfelelő dísztárgyakat kezdett el készíteni. Hamarosan országos és nemzetközi ismertségre tett szert, számtalan díjat nyert Budapesttől Párizsig, Brüsszeltől Debrecenig.
A XX. század elején a legtöbb magyar fazekasközponthoz hasonlóan Mezőtúr is válságba került. Minden nehézség ellenére Csibi Ferenc, Cs.Kiss Imre, vagy Varga Gábor műhelyéből számos szép és értékes kerámia is kikerült. A válság egészen az 1950-es évek elejéig elhúzódott.
Nagy változást az 1951-ben alapított Agyagipari Ktsz. hozott. A szövetkezeti rendszer megoldotta az értékesítést, a műhelyekben a sorozatgyártás mellett lehetőség volt a hagyományokra épülő igényes munkára is. Ma 8-10 önálló műhely működik a városban.
Az állandó kiállítás minden történeti kor kerámiáját bemutatja, illetve magyarázó szövegekkel, képekkel, filmekkel értelmezi azokat. A felíratok magyar, angol és német nyelven olvashatók. A állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokkal is várjuk a látogatókat.
Írott források bizonyítják, hogy a XVI. századtól már biztosan dolgoztak fazekasok a városban. A XVIII. század végén céhekbe tömörültek és a városban egyre több fazekasműhely nyílt. Ekkoriban a mázatlan, egyszerégetett fekete edényeket készítették a legnagyobb számban. Jellegzetes termékük a korsó volt, ezekről kapták a korsós elnevezést. A mázak nagyobb mennyiségű használata feltehetőleg a hódmezővásárhelyi fazekasok hatásának köszönhető.
A túri fazekasság aranykora, az 1870-1890 közötti időszakra tehető. A város több tucat műhelyében akkoriban kezdték el készíteni a zsemlyesárga alapszínű, ún. dudi edényeket. (Az Arad megyei Dud község határában működő bányából vásárolták ezt a sárgás, öntőfestéknek használt agyagot.)
A XIX. század vége a szecessziós, polgári stílusváltás időszaka volt Mezőtúron. Badár Balázs (1855-1939) fazekasmester egész magyar kerámiaművesség történetének egyik kiemelkedő alakja. A kiváló szakmai tudással rendelkező mester felismerte a váltás szükségességét, paraszti használati tárgyak helyett a polgári ízlésvilágnak jobban megfelelő dísztárgyakat kezdett el készíteni. Hamarosan országos és nemzetközi ismertségre tett szert, számtalan díjat nyert Budapesttől Párizsig, Brüsszeltől Debrecenig.
A XX. század elején a legtöbb magyar fazekasközponthoz hasonlóan Mezőtúr is válságba került. Minden nehézség ellenére Csibi Ferenc, Cs.Kiss Imre, vagy Varga Gábor műhelyéből számos szép és értékes kerámia is kikerült. A válság egészen az 1950-es évek elejéig elhúzódott.
Nagy változást az 1951-ben alapított Agyagipari Ktsz. hozott. A szövetkezeti rendszer megoldotta az értékesítést, a műhelyekben a sorozatgyártás mellett lehetőség volt a hagyományokra épülő igényes munkára is. Ma 8-10 önálló műhely működik a városban.
Az állandó kiállítás minden történeti kor kerámiáját bemutatja, illetve magyarázó szövegekkel, képekkel, filmekkel értelmezi azokat. A felíratok magyar, angol és német nyelven olvashatók. A állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokkal is várjuk a látogatókat.
|
|
|
Múzeumi órák
|
|
