Az ózdi gyár építése 1846-ban kezdődött, a környéken ekkorra már feltárt gazdag szénmezők ismeretében. Az első évtizedek terméke a Cort-féle kavaró és forrasztásos eljárással készült acél volt, amelyet kovácsolással és hengerléssel dolgoztak fel készárúvá.

A múzeumban maketten látható az akkori gyár egyetlen épülete. Egy bányarészlet fa csillével és kéziszerszámokkal a XIX. század végének műszaki színvonalát tükrözi, hangsúlyozva a barnaszén fontosságát a gyár és a település életében.

1882-ben, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. létrejötte után, jelentős fejlesztést hajtottak végre a gyárban: új üzemcsarnokot is építettek. Eredeti, színezett műszaki rajzok és nagyméretű fotók szemléltetik ezt az időszakot.

A kiállítás segítségével végigkísérhetjük a vasérc feldolgozás fejlődését is a bucakemencétől a nagyolvasztóig.

Ózdon 1906-1913 között építettek nagyolvasztókat. Ezek bemutatásán kívül eredeti kéziszerszámok is láthatók a kiállításon. Az acélmű-makettek sorát az 1895-ben üzembe helyezett 25 tonnás Bathó rendszerű, generátorgáz-tüzelésű SM-kemence nyitja meg. Látható az 1895-ben telepített és 1929-30-ban modernizált 1000 mm-es reverzáló blokk és bugasor, valamint az 1913-ban üzembe helyezett 320 mm-es finomsor működő makettje is. Ugyanakkor megtekinthetőek a leggyakoribb hengerműi termékek mintadarabjai.