„A bábművészet egyik legismertebb külföldi kézikönyve tizenegy művészt nevez meg, akinek fontos szerepe volt valahol a világon a 20. századi modern bábszínház megteremtésében. Közöttük a magyar Blattner Géza az egyetlen, aki ma nem közismert, aminek az is az oka, hogy mindeddig nem jelent meg róla átfogó feldolgozás. Sem Magyarországon, ahol 1919 és 1925 között Balázs Béla vagy Kosztolányi Dezső is alkottak darabokat színpada számára. De Franciaországban sem, ahol később megteremtette három évtizedig működő Arc-en-Ciel (Szivárvány) színházát, sok neves, főként magyar munkatárssal közösen. Újszerű produkcióikért már a kezdetekkor lelkesedett a montparnasse-i közönség, az egyik vezető műkritikus például úgy vélte, „a bábszínház teljes megújulásának vagyunk tanúi. Először láthatjuk, hogy a bábok nemcsak az életet utánozzák, hanem létrehozhatják a saját művészetüket.”