A XIX. század végén járunk a millennium évében: az itt látható női díszmagyar is az ünnepségek egyikére készült Girardi József budapesti szalonjában.

Girardi József női szabó 1882-ben nyitotta önálló cégét Budapesten a Koronaherceg utca 1. szám alatt. Ezt megelőzően hat évig az Alter és Kiss cégénél dolgozott. Girardi szalonjában a legfelsőbb körök hölgyei vásároltak. Munkájának színvonalát jelzi, hogy 1916-ban nála készült Zita királyné koronázási öltözéke is.

Az itt látható ruha türkizkék bársony, ezüst szálas csipkedíszítéssel és barna szőrmegallérral. Díszmagyar, tehát magyaros, historizáló stílusban készült a magyar állam ezeréves fennállását ünnepelendő.

Korabeli szokások szerint a női lovagló ruha a dáma nyeregre volt tervezve, az uszály nagysága és a ruha gazdag díszítése pedig az ünnepi esemény eleganciáját volt hivatott reprezentálni. Bár a nők a XIX. század végéig nem vagy alig folytattak célszerűen sporttevékenységet, a lovaglás kivételnek számított. Ezt a mozgásformát ugyanis úri hölgyekhez méltónak találták, de kizárólag női nyeregben, ami jócskán megnehezítette a műveletet a lovagló ruha és a ló féloldalról történő irányítása miatt. Az azonban kétségtelen, hogy a hölgyek pompásan festettek az ehhez hasonló ünnepélyeken lóháton, a díszesen kidolgozott lovagló ruhában.


Kertész Tünde Fruzsina


Női lovaglóruha
Gyűjtés helye, éve: Nyíregyháza, 1975
Kor: 1880-as évek
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteménye, ltsz. 75.2.1–2.
Méret: 34 cm x 3,8 m