2026. október 17. szombat
Hedvig
2019.04.09.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Rómer Flóris Terv - Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében címmel kezdődött kedden műemlékvédelmi konferencia az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ahol egy napon át szakértők számolnak be a határon túli műemlékvédelem tavalyi eredményeiről.
A határon túli örökség védelmét célzó munka nem három éve kezdődött, de három évvel ezelőtt a Rómer Flóris Terv keretében szervezettebbé és konkrétabbá vált, önmagában is értéket hozott létre - emelte ki Földváry Gábor örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos a konferenciát megnyitó beszédében.
Mint mondta, 2016 óta 150 helyszínen eredményesen újulnak és újultak meg örökségi elemek, ezért a magyar kormány februárban 250 millió forintról 500 millióra emelte a Rómer Flóris Terv 2019-es költségkeretét.
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója előadásában felidézte, hogy a kormány 1999-ben Nemzeti Örökség Program címmel külön költségvetési soron évi 150 millió forinttal támogatta 2006-ig a határon túli épített örökség védelmét célzó munkát, amelynek lebonyolításáért felelős szervezete a Teleki László Alapítvány lett. Külön költségvetési támogatással 2015-ben indulhatott újra az akkor Rómer Flóris Terv névre keresztelt program, amelyre a kormány ettől kezdve évi 250 millió forintot biztosított.
Az igazgató kiemelte, hogy 2017-től meghívásos pályázati formában igyekeznek megkeresni és támogatni azokat a püspökségeket, amelyeknek a tulajdonában vannak rekonstrukcióra szoruló értékes emlékek. Kiemelte, hogy a Rómer Flóris Terv azért foglalkozik szinte teljes egészében csak egyházi műemlékekkel, mert ezek helyreállítása felel meg a program forrásainak.
A tavalyi eredményeket sorolva elmondta, hogy 2018-ban befejeződött a técsői református templom belső és a feketegyarmati református templom teljes felújítása, a gerényi görögkatolikus és a palágykomoróci református templom helyreállítása, a tiszabökényi görögkatolikus templom teljeskörű felújítása, valamint a marosvásárhelyi minorita kolostor és templomban végzett rekonstrukciós munka.
A Rómer Flóris Terv a helyreállítási, kutatási és tervezési feladatokon kívül figyelmet és pénzt fordít arra is, hogy a társadalom számára is érthetővé tegye a műemlékvédelmi munkát - emelte ki Diószegi László. Ezt a célt szolgálja például az a tavaly nyáron Budapesten nyílt, azóta pedig vándorkiállításként látható Ideje az építésnek című kiállítás, amely interaktív elemekkel színesítve mutatja be a program eddigi eredményeit, az újjáépítések folyamatait, valamint az építészeti és a restaurátori beavatkozások módszereit. A kiállítással azonos címen megjelent egy kötet is, abban mintegy 20 műemléki helyreállítás tudományos igényességű, ismeretterjesztő tanulmányát olvashatják az érdeklődők.
Az igazgató kiemelte: idén a megnövekedett források segítségével 41 új helyszínt vonnak be a programba.
A nap folyamán a műemlékes szakemberek, restaurátorok és kivitelezők a program elméleti és gyakorlati működéséről számolnak be, a nap végén pedig átadják a 2017-ben alapított, a Kárpát-medencei épített örökségért kiemelkedő tevékenységet végző szakembereket jutalmazó Granasztói György-díjat is.
(MTI)
A határon túli örökség védelmét célzó munka nem három éve kezdődött, de három évvel ezelőtt a Rómer Flóris Terv keretében szervezettebbé és konkrétabbá vált, önmagában is értéket hozott létre - emelte ki Földváry Gábor örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos a konferenciát megnyitó beszédében.
Mint mondta, 2016 óta 150 helyszínen eredményesen újulnak és újultak meg örökségi elemek, ezért a magyar kormány februárban 250 millió forintról 500 millióra emelte a Rómer Flóris Terv 2019-es költségkeretét.
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója előadásában felidézte, hogy a kormány 1999-ben Nemzeti Örökség Program címmel külön költségvetési soron évi 150 millió forinttal támogatta 2006-ig a határon túli épített örökség védelmét célzó munkát, amelynek lebonyolításáért felelős szervezete a Teleki László Alapítvány lett. Külön költségvetési támogatással 2015-ben indulhatott újra az akkor Rómer Flóris Terv névre keresztelt program, amelyre a kormány ettől kezdve évi 250 millió forintot biztosított.
Az igazgató kiemelte, hogy 2017-től meghívásos pályázati formában igyekeznek megkeresni és támogatni azokat a püspökségeket, amelyeknek a tulajdonában vannak rekonstrukcióra szoruló értékes emlékek. Kiemelte, hogy a Rómer Flóris Terv azért foglalkozik szinte teljes egészében csak egyházi műemlékekkel, mert ezek helyreállítása felel meg a program forrásainak.
A tavalyi eredményeket sorolva elmondta, hogy 2018-ban befejeződött a técsői református templom belső és a feketegyarmati református templom teljes felújítása, a gerényi görögkatolikus és a palágykomoróci református templom helyreállítása, a tiszabökényi görögkatolikus templom teljeskörű felújítása, valamint a marosvásárhelyi minorita kolostor és templomban végzett rekonstrukciós munka.
A Rómer Flóris Terv a helyreállítási, kutatási és tervezési feladatokon kívül figyelmet és pénzt fordít arra is, hogy a társadalom számára is érthetővé tegye a műemlékvédelmi munkát - emelte ki Diószegi László. Ezt a célt szolgálja például az a tavaly nyáron Budapesten nyílt, azóta pedig vándorkiállításként látható Ideje az építésnek című kiállítás, amely interaktív elemekkel színesítve mutatja be a program eddigi eredményeit, az újjáépítések folyamatait, valamint az építészeti és a restaurátori beavatkozások módszereit. A kiállítással azonos címen megjelent egy kötet is, abban mintegy 20 műemléki helyreállítás tudományos igényességű, ismeretterjesztő tanulmányát olvashatják az érdeklődők.
Az igazgató kiemelte: idén a megnövekedett források segítségével 41 új helyszínt vonnak be a programba.
A nap folyamán a műemlékes szakemberek, restaurátorok és kivitelezők a program elméleti és gyakorlati működéséről számolnak be, a nap végén pedig átadják a 2017-ben alapított, a Kárpát-medencei épített örökségért kiemelkedő tevékenységet végző szakembereket jutalmazó Granasztói György-díjat is.
(MTI)
|
|
