Október 5-ig látogatható az Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárd első mozija. című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás a két világháború között kibontakozó ún. első „filmavantgárd" alkotásait mutatja be.

A 20. századi avantgárd több jelentős képzőművésze foglalkozott a mozgókép újfajta kifejezési lehetőségeivel. Man Ray, Fernand Léger, Marcel Duchamp, Viking Eggeling, Hans Richter, Walter Ruttmann, Luis Buñuel és Salvador Dalí szürrealista és dadaista mozgóképeinek hatása a magyar filmavantgárdban is tetten érhető. A hazai filmművészet ezt az ismeretlen korszakát felölelő alkotásait még soha nem láthatta egybegyűjtve a közönség.

A kiállításon bemutatott huszonkét film között az avantgárd mozgókép olyan emblematikus alkotásai, mint Fernand Léger Mechanikus balettje vagy Luis Buñuel Andalúziai kutyája mellett három, több mint fél évszázaddal megkésett premierre is sor került. Az összesen mintegy 150 percnyi filmet bemutató kiállításon a vetítéseken kívül fotókon és rajzokon rögzített mozgástanulmányok, animációsfilm-tervek, folyóiratillusztrációk is láthatóak, a filmek korabeli nitrófilm-tekercse, filmdoboza, dokumentációja mellett.

Október 5-én vasárnap a kiállítás finisszázsának keretében rendhagyó programokkal várjuk a látogatókat.

PROGRAM:

15.00 Kurátori tárlatvezetés - Orosz Márton művészettörténész kalauzolja az érdeklődőket a kiállításban

16.00 Élő MúzeumCafé - Kifut a film, avagy búcsú a kísérletektől

A Nemzeti Galéria Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí. Válogatás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből, valamint Átrendezett valóság. Alkotói stratégiák a magyar művészetben a dada és a szürrealizmus vonzásában című iker-kiállításaihoz kapcsolódó Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárd első mozija című „vetítés-tárlat" zárónapján a korai filmművészet szakértőivel beszélgetünk többek között arról, hogy mit jelentenek ezek a különleges munkák az egyetemes művészet történetében, illetve hogy hogyan kapcsolódik egymáshoz a film és a képzőművészet.

A beszélgetés résztvevői:

Orosz Márton művészettörténész, a kiállítás kurátora,

Száva Gyula kísérleti filmes, filmkutató és

Geréb Anna filmtörténész, az ELTE Média szak és Filmművészeti Egyetem tanára.

A beszélgetést Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője vezeti.

17.45 Filmvetítés

A kagyló és a lelkész (La coquille et le clergyman)
fekete-fehér, néma, 24 perc, 1927
rendező: Germaine Dulac
forgatókönyv: Antonin Artaud

A legelső szürrealista filmnek tekinthető alkotás egy fiatal pap nemi vágyaiba enged betekintést. A minden racionalitást nélkülöző, bizarr és álomszerű mű a lelkész erotikus töltésű fantazmagóriáit az avantgárd mozgókép eszköztárával idézi fel. A pap egy tábornok feleségéhez fűződő viszonzatlan szerelme és a három szereplő ödipális kapcsolatának története komplex vizuális formában kerül előadásra benne. A főszereplő belső énjének pszichoanalitikus megjelenítésére használt freudi álom-szimbólumok gazdag képi asszociációk segítségével nyernek megfogalmazást a filmben. Ennek köszönhető, hogy egy optikailag és szemantikailag is képlékeny elbeszélés elevenedik meg a vásznon. Egy olyan mozgókép, ami a film minden képességét igyekszik felhasználni arra, hogy a néző tudatalattijára hasson.

A kagyló és a lelkész a jeles feminista rendezőnő-kritikus, Germaine Dulac alkotása. Forgatókönyvét André Breton párizsi szürrealista köréhez tartozó költő és színházi rendező, Antonin Artaud írta. Korabeli fogadtatásának érdekessége, hogy nem sokkal a párizsi premier után a magyar mozik az elsők között voltak, amelyek a filmet valaha is műsorra tűzték. Azóta legfeljebb csak filmklubokban vagy házi vetítéseken volt látható. A Magyar Nemzeti Galéria élő MúzeumCaféja lesz az első olyan nyilvános vetítés hazánkban, amikor a film abban a közegben, azok között a tárgyak között lesz ismét látható, amelyek készülése idején – csaknem kilencven évvel ezelőtt – körbevették.