„Küry Klára a magyar színháztörténet furcsa alakja. Nevét a huszadik századot bevezető primadonnaháború tette halhatatlanná, noha népszerűsége korábban mindenkiét elhomályosította.

Képzeljük el a képtelennek tűnő helyzetet: 1900-ban Fedák Sári, a gyakorlatlan, gyenge hangú, vidékről jött leány a Népszínház ünnepelt díváját, Küry Klárát akarja trónjáról letaszítani. Mégpedig úgy, hogy ellenfele leghíresebb szerepeit választja bemutatkozásul. Küry a korszak szépségideálját testesítette meg: kerek arca, szép, kifejező szeme, gömbölyű vonalai elbűvölték a férfiakat. S tegyük hozzá: a francia operettek primadonnaszerepeit mintaszerűen formálta meg. Iskolázott hanggal, diszkrét, visszafogott játékkal, csodás ruhakölteményekben hódította meg a publikumot.