Minden perc, amit egy szobában töltesz, ha térben nem is, de időben mindenképpen a haladást helyszíne lehet. Ha történetesen egy szobabiciklit társítasz a falak közötti időben-haladásodhoz, és vele a testednek edzésprogramot biztosítasz, a helyszín tárgyainak jelentősége változni kezd és bizonyos értelemben a környezet maga is lassacskán kiterjedhet.

A szobabiciklizés többet nyújt az önmagunk legyőzésének viadalánál, többet a küzdelem processzusánál, nem is csak egy eszközhasználati eseményláncolat, hanem valójában egy jól körülírható cél elérését segítő, koncentrált, szellemi gyakorlatsor.

A szobabiciklizés társas változata jóval nagyobb jelentőségű, mint a „gazdatest-lélek" mozgatásának segédmechanizmusa. A gondolati úton történő tapasztalatszerzés valójában segédanyag az együttgondolkodáshoz. A közös játéktér rezgéseinek befogása ezúttal helyben, a Műcsarnok falai között történik, ha úgy tetszik, szellemi edzésprogramként, ahol a kiállított művek minden látogatóra egyéni módon gyakorolnak hatást.