|
Cím: 2100, Gödöllő Grassalkovich Kastély
Telefonszám: (28) 420-331, (28) 430-864
E-mail: informacio@kiralyikastely.hu
Nyitva tartás: I.2-II.28.: H-V 10-17
III.1-31.: H-P 10-17, Szo-V 10-18 IV.1-X.31.: H-V 10-18 XI.2-XII.31.: H-P 10-17, Szo-V 10-18 |
Magyarország egyik legismertebb barokk kastélya szépségéről és történelmi szerepéről egyaránt nevezetes. Az épületet a 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal gróf 1735 körül kezdte el építtetni. A kastély 1867-től 1916-ig I. Ferenc József osztrák császár és magyar király pihenőhelye volt. 1920-tól kormányzói rezidenciaként, majd a II. világháború után szociális otthonként működött.
A jelenleg állami tulajdonban lévő kastély 1996-ban nyitotta meg kapuit. Az állandó kiállításon 31 teremben tekinthető meg a kastély története, benne a díszteremmel, és a régi pompájukban helyreállított királyi lakosztályokkal. A földszinten hangulatos kávézó és ajándékbolt működik
A kastély minden évben számos nívós kulturális eseménynek ad otthont. Kuriózumnak számító barokk színháza csoportos vezetéssel is megtekinthető.
2010-ben az épület két újabb szárnya újult meg, valamint elkészült a kastélyhoz tartozó angolpark egy részének rekonstrukciója, majd a lovarda és az istálló is. A kastélyt gyönyörű park veszi körül, 19. századi pálmaházzal, amelyben jelenleg is kertészet üzemel.
KAPCSOLÓDÓ PROGRAM:
2016-09-17 11:30:00
Szakvezetések a 20 év kincsei című időszaki kiállításban
A gödöllői kastély megnyitásának 20. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás a kastély múzeumi gyűjteményének legszebb, legizgalmasabb darabjait mutatja be. A kiállításra megváltott belépőjegy mellé ezen a hétvégén ingyenes szakvezetést biztosítunk az alábbi időpontokban: 11.30, 12.30, 14.30, 15.30
2016-09-17 11:00:00
A Horthy-bunker megtekintése tárlatvezetéssel
1944 tavaszán a főépülethez közeli, egykori Erzsébet királyné-előkertben Horthy Miklós kormányzó családja és közvetlen kísérete számára a Budai Királyi Várkapitányság egy bunker építését határozta el.
A maximum 20 fő befogadására alkalmas bunker megtervezésére Dr. Csonka Pál (1896–1987) építészmérnököt kérték fel. A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő óvóhely oldalfalai 150–170 cm széles vasbetonból készültek. Két bejárata volt: egy belső, a földszintről levezető, keskeny, alagútszerű folyosóval, és egy felszíni, az előkertbe nyíló. A közel 55 m2 nagyságú bunker két szobából áll. A belsőépítészeti tervek szerint a szobákban hajópadló, gerendázott mennyezet, a falakon lambéria volt. A berendezés borovi fenyőből készült asztalokból, székekből, padokból, kihúzható matracos heverőkből és szekrényekből állt volna. Kiépítették ide a telefonvonalat is.
A kastélyt 1944 végén német, majd szovjet csapatok foglalták el. A bunker további használatáról nincsenek adataink, Horthy Miklós sohasem használta.
1996 tavaszán bontották el a külső kijárat betontömbjét, amikor az előkerteket a királyi korszaknak megfelelően helyreállították.
A 2010-ben európai uniós forrásból felújított kormányzói bunker ma már látogatható. Egyik helyiségében az eredeti tervek szerint rekonstruált szobabelső látható, a másik a bunker építéstörténetéről nyújt információt.
2016-09-17 11:00:00
Padlástúra a Gödöllői Királyi Kastélyban
Mit rejt ma egy 18. századi kastély padlása? A túra során a kastély évszázados gerendái alatt a modern gépészeti megoldások titkaira derül fény...
2016-09-17 10:00:00 - 2016-09-17 18:00:00
2016-09-18 10:00:00 - 2016-09-18 18:00:00
Királydombi pavilon a gödöllői kastély parkjában
A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A pavilon mesterségesen létrehozott magaslatra, úgynevezett királydombra épült. A pavilon faburkolatába illesztett 54 olajfestmény egységes szerkezetben ábrázolja a vezéreket és királyokat. A jelentősebb uralkodók portréi nagyobb méretben készültek, s kiemelt helyre: az ajtók és ablakok fölé kerültek. A sort Attila fejedelem nyitja az északi bejárat felett. Alatta Keve vezér következik, majd tőle jobbra, körbehaladva helyezték időrendbe a képeket.
Az 1848–49-es szabadságharc során a képek egy részét megrongálták. A kastély új tulajdonosa, báró Sina Simon 1857-ben felújíttatta a pavilont, megfesttette a megrongált képek másolatait, s a sorozatot kiegészítette az építés óta eltelt csaknem egy évszázad uralkodóival.
A kastély 1867-ben kezdődő királyi időszakában a pavilon ebben az állapotában működött, s látogatható is volt. Erzsébet királyné halála után (1898) azonban a portrékat a budai királyi palotába vitték. Innen került később 14 db a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. (A többi kép holléte jelenleg nem ismeretes.) Az épületet 2002-ben állították helyre. A képsorozatot fotótechnikával reprodukálták. A megmaradt festmények másolatai mellé metszetek és más ábrázolások alapján nagyított és színezett képek kerültek. A királydombi pavilont 2004 decemberében nyitották meg újra. Az épület a kastély családi hétvégéin tekinthető meg.