Ötödik éve rendezi meg az Országos Széchényi Könyvtár havonta jelentkező irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatát, a KönyvTÁRlatot. Az idei tematikus évad továbbra is csütörtök esténként jelentkezik, amikor az érdeklődők egy felkért neves szakértő előadását hallhatják, amit a témát további árnyalatokkal gazdagító művészi produkció (színházi est, koncert, performansz, stb.) követ.

Minden esthez Könyvtárunk gyűjteményéből válogatott, igazi ritkaságokból összeállított csemegéket, csak ezeken a napokon látható mini-tárlat keretében mutatunk meg, mely dokumentumok az adott téma irodalmába is mélyebb bepillantást nyújtanak.

A propaganda bizonyos nézetek elterjesztésére, részben azok védelmére szolgál, és – közvetetten vagy nyíltan, például a cenzúra által – szoros kapcsolatban áll a világnézeti és esztétikai ízlésformálással, a művészeti és oktatási kánonok kérdéskörével is. Minden képletes kánon a maga értékelvét kívánja továbbhagyományozandó eszmeként, fennkölt minőségként tárgyiasított formában továbbadni.

A propaganda megszületésének, első időszakának a késő középkort és a kora újkort tekinthetjük, amikor egyrészt létrejött egy korábbinál szélesebb világi értelmiségi réteg, másrészt megjelent a könyvnyomtatás, mint az egyik legmeghatározóbb szellemi technológia. A nyomtatott röplapok, pamfletek és az első újságok révén tömegek véleményének formálása vált lehetővé. Ekkortól, s főképp majd a 20. század legelejétől beszélhetünk a modern propaganda igazi térnyeréséről, mind ideológiai, mind kereskedelmi propaganda szintjén, amikor a nyomtatás (könyv-, sajtó- és kereskedelmi plakát!) mellett a tömegkommunikáció új eszközeit is felhasználják.

Politika, művészet, média, kereskedelem – a különböző propagandatípusok és eszközök egyaránt az érzelmek, személyes érdekek, vagy éppen a közösségi félelemre való rájátszás révén érik el céljukat. Van-e kiút?
Maradhatunk-e függetlenek? „Észre sem vesszük, hogy álmaink és vágyaink, hiúságunk és félelmeink sebezhetővé, kiszolgáltatottá tesznek bennünket. Politikusok, hittérítők és üzletemberek évezredek óta tudják, amit mi persze körömszakadtig tagadunk, hogy viselkedésünket nem a józan ész, hanem az érzelmek irányítják” – mondja Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár, akinek évadnyitó előadásával indítjuk útjára sorozatunkat. Megkíséreljük átfogóan feltárni A propaganda anatómiájá-t, áttekintve, hogyan alakultak az évszázadok során, melyek a propaganda, a meggyőzés taktikái, és hogyan védekezhetünk ellenük? Ezekre a kérdésekre keresve a választ, széles spektrumú, globális folyamatoknak az elemző bemutatására vállalkozik tehát idei tematikus sorozatunk nyolc izgalmas est keretében, a rendelkezésre álló időkeret határai miatt a propaganda 20. századi jelenségeinek vizsgálatára fókuszálva.

Az egyházak sok évszázados történetük során a legkülönbözőbb pozícióban találták magukat társadalmi, politikai vonatkozásban a legteljesebb hatalomtól a totális üldöztetésig. Kelet-Közép-Európa államaiban a 2. világháborút követően eltérő mértékben ugyan, de fokozatos radikális háttérbe szorítás, elhallgatás, elnémítás, üldöztetés volt a sorsuk.

Magyarországon az 1948-at követő negyven évet a kommunista/szocialista állam üldözései közepette élték meg mind a gyilkos és szemérmetlen kirakat-perek korában, mind a kései Kádár kor szemérmetlen kirakat-politikájának idején.

A kommunista/szocialista állam egyházpolitikája sohasem csak az egyházat érintette, alapvető propagandisztikus eszköz volt az ország lakosainak érzelmi befolyásolására, akár az elijesztés szándékával a korai időszakban, akár a konformizmus érzetének erősítésével a kései korban. Emellett az állam egyházpolitikája minden esetben világpolitikai üzenet is volt, megfelelési kényszer szülte kép felmutatása az uralkodó nagypolitikai erők felé, ha kellett, erős antiklerikális elemekkel, ha kellett, a humánus, az állampolgárok lelkiismereti szabadságát tiszteletben tartó állam felmutatásának szándékával.

2015. december 3-án Tomka Ferenc ny. egyetemi tanár, katolikus lelkipásztor előadása a katolikus egyház üldözésének ezt a rendkívül összetett folyamatát fogja bemutatni ismertetve mind a kivégzések és börtönök korának, mind a „gulyás kommunizmusnak” egyházüldözését, az azóta feltárt és nagyon kevesek előtt ismert rendőrségi és pártvezetőségi dokumentumok fényében.

A 16.30-kor kezdődő előadást követően vendégeink a ContrasTon együttes koncertjét hallgathatják meg. Kikérte-e volna magának Bach, ha az 1741 körül Keyserlingk báró, Szászország orosz nagykövete részére komponált Goldberg-variációkban felbukkan egy majd 100 évvel későbbi hangszer, a basszusklarinét? Egy ferences szerzetes szerkesztette XVII. századi kódexben van-e helye vidám hangszeres táncoknak? Mindezekre a kérdésekre választ ad az együttes PROVOKÁLT TRADÍCIÓK – Zenék kicsit máshogy… című műsora.

Miként minden alkalommal, a program részeként vendégeink megtekinthetik a témához kapcsolódó kamaratárlatunkat. Képek és mozgóképek segítségével tekinthetünk bele a korszak propagandájába. Ez alkalommal a filmé lesz a főszerep.

Ebben az évadban a tematikus estek kapcsolódnak továbbá az október közepén megnyíló, Propaganda az I. világháború idején című nagykiállításunk koncepciójához, lehetőséget nyújtva a kiállítás által megfogalmazott felvetések továbbgondolására is.