Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum elődje 1877-ben Trefort Ágoston minisztersége idején nyitotta meg kapuit. Az akkori Országos Tanszermúzeum feladatát az Eötvös-féle népoktatási törvény megvalósításának elősegítésében jelölték meg. Sokoldalú tevékenységét jellemezte, hogy nemcsak a régi taneszközöket gyűjtötte, hanem szervezte a korabeli iskolai taneszközök bemutatását is. Az intézmény 1922-es megszüntetése után elsőként az Országos Pedagógiai Könyvtár alakult újjá, majd tíz évvel később 1968-ban újra indulhatott a múzeumi tevékenység is.

Múzeumunkban kiállításokon elevenedik meg a magyar pedagógia múltja. Célkitűzésünk, hogy a tanulók, a hallgatók, a pedagógusok - életükben legalább egyszer látogassanak el hozzánk - tapasztalják meg, hogy a múlt oktatástörténeti dokumentumainak, tárgyainak igenis van "színe, szaga, adjusztálása". A diákok lássák, hogy amiről tanulnak, olvasnak, azok a dolgok valójában léteznek, léteztek, a nevekhez valóságos arcok tartoznak. Ismerjék meg szüleik, nagyszüleik, dédszüleik diákkorát, iskoláját, taneszközeit, életmódját. Vegyenek kezükbe pennát, mártsák a kalamárisba, és a lineázott irkába - paca nélkül - írjanak egy-két sort! Ígérjük, hogy a rakoncátlankodó gyermekeket nem térdepeltetjük kukoricára és a nádpálcát is csak szemléltetésre fogjuk használni! Kérjük, látogassanak el hozzánk! Tekintsék meg az Orbis Pictus szemléltetés az iskolában című kiállításunkat!

Munkácsy Gyula