Eseménynaptár
2021. április
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2021.04.16. - 2021.04.16.
Budapest
2021.04.16. - 2021.04.16.
Tata
2021.04.13. - 2021.04.13.
Budapest
2021.04.11. - 2021.04.11.
Dunaújváros
2021.04.10. - 2021.04.10.
Budapest
2021.04.10. - 2021.04.10.
Szentendre
2021.04.09. - 2021.04.09.
Tata
2021.04.09. - 2021.12.31.
Debrecen
2021.04.02. - 2021.04.02.
Kápolnásnyék
2021.03.27. - 2021.06.27.
Budapest
2021.03.25. - 2021.03.25.
Szentendre
2021.03.21. - 2021.03.21.
Kápolnásnyék
2021.03.19. - 2021.09.26.
Budapest
2021.03.19. - 2021.08.08.
Szentendre
2021.03.17. - 2021.04.21.
Budapest
2021.03.15. - 2021.05.21.
Sepsiszentgyörgy
2021.03.03. - 2021.04.04.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeuma - Várpalota
Thury-vár, Várpalota
Cím: 8100, Várpalota Thury-vár
Telefonszám: (88) 575-670
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
A kémia és vegyipar emlékeinek szemléletes bemutatása a műszaki múzeumok egyik legnehezebb feladata. Az alkimisták egykori eszközei az idők folyamán legnagyobbrészt megsemmisültek. A tudományos kémia kezdeti művelői pedig már olyan elvont fogalmakkal dolgoztak, amelyek megjelenítése komoly próba elé állítja a muzeológust. Nem könnyebb a korszerű vegyipar bemutatása sem, hiszen a kémiai folyamatok olyan, kívülről nem látványos, hatalmas méretű berendezésekben mennek végbe, amelyeknek csak a fényképfelvételei állíthatók ki.

A magyar kémia és vegyipar azonban mindenképpen megérdemli, hogy legyen egy múzeuma, hiszen a középkortól napjainkig mindig akadtak olyan módszereink, eljárásaink, szakképző iskoláink, amelyek egyedülállóak voltak a világon és olyan tudósaink, Nobel-díjasaink, akik nemzedékek példaképéül szolgáltak.

A Magyar Vegyészeti Múzeumot a Nehézipari Minisztérium alapította. Szervezése 1961-ben kezdődött meg és működési engedélyét - országos gyűjtőkörrel - már 1963-ban megadta a Művelődésügyi Minisztérium. 1991. január 1-jétől pedig alapítványi múzeumként működik, melynek feladatául vegyiparunk fejlődéstörténetének kutatását, emlékeinek megőrzését, tudományos feldolgozását és közkinccsé tételét jelölték meg, valamint a kiemelkedő magyar kémikusok munkásságának és a kémiaoktatás történetének bemutatását.

E múzeum nemcsak hazánk, de Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeuma. Elhelyezésére a Várpalota Tóterén álló középkori, nagyrészt romos Thury György várat jelölték ki. E döntés legfőbb indoka az volt, hogy Várpalota egyrészt a hazai vegyipar egyik legnagyobb vidéki centrumában fekszik, másrészt földrajzilag is kedvező helyen, a 8-as számú főközlekedési útvonal mentén található, Budapestről könnyen megközelíthető.

A várépület eddigi helyreállítását elsősorban a Nehézipari (Ipari) Minisztérium és a vegyipari vállalatok, továbbá Várpalota város anyagi támogatása tette lehetővé. A további helyreállítások jelenleg is folyamatban vannak. Időközben (1990) a Thury-várat a Nemzeti Örökség részének nyilvánították.

A múzeum tárgyi gyűjteménye több mint 9.000 db-ból, általános ipartörténeti dokumentációs gyűjteménye 44.000 dokumentumból áll, könyvtári állománya pedig meghaladja a 19.000 kötetet.

Az épület Ny-i szárnyának egy teljes emeletét foglalja el a Várpalota bányászatát bemutató Bányászattörténeti Gyűjtemény. Ma már csak ez a múzeumi gyűjtemény emlékeztet a több mint 100 éves várpalotai szénbányászatra, amely 1996-ban fejeződött be.

Ideiglenesen zárva!
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A tablósorozat az 50 éves fennállását ünneplő Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumára készült. A kiállítás az 1949-ben alapított intézmény fejlődését mutatja be az alapítástól napjainkig. tovább
Részlet a kiállításból
A vegyiparban használatos számítástechnikai eszközöket bemutató kiállítás fő érdekessége az 1960-as években elsőként vegyipari folyamatok irányítására használt GIER típusú számítógép. A dán tervezésű berendezést a Péti Nitrogénművek 420 to/nap kapacitású Ammónia 2. üzeme paramétereinek kiértékelésére alkalmazták. tovább
Részlet a kiállításból
A kiállítás általános képet ad arról, hogy Magyarországon a korszerű, nagyipari jellegű, tőkés termelési módszerekre való áttérés csak nagyon lassan bontakozott ki, melynek oka a vállalkozási kedv és a tőke hiánya mellett, főleg a korlátozóan ható, tudatos osztrák iparpolitika volt. tovább
Részlet a kiállításból
A XVIII. sz. közepéig a természettudományok csak a filozófia részeként jelentek meg az oktatásban. A jezsuita rendek tanítási rendszerét az 1599-ben kiadott Ratio Studiorum szabályozta: "A jelentőséggel bíró dolgokban Arisztotelésztől el ne térj!". A protestáns iskolák tanárai azonban már a nyugati egyetemeken tanultak, és az ott megszerzett korszerű tudást adták tovább tanítványaiknak; a kémiát a fizika tantárgy részeként tárgyalták. tovább