Külön terem mutatja be a múzeumnak helyet adó kastély és a kelet-magyarországi térség történelmében kiemelkedő szerepet játszó Lónyay- és Tomcsányi-családok Bereg megyei kapcsolatát, meghatározó szerepét. Itt követhető nyomon Tomcsányi Pál akadémikus és felesége, a hímzésben és más alkotói műfajban is jártas Szemere Sarolta asszony jeles személyiségekben gazdag családfája.

A beregi Tiszahát népének kézimunkáihoz hozzátartoztak a gyászos temetési kézimunkák is. Már a kelengyéhez elkészítették a gyászabroszt, a tükörre való gyászkendőt és a ravatalterítőt is. Ezeket a gyászos textíliákat szövéssel és varrással, rendszerint feketével díszítették. Nem volt külön mintakincse: ugyanazokkal a motívumokkal díszítették és a minták ugyanabban a szerkesztésmódban kerültek rájuk mint az élet bármely használati tárgyára, a hétköznapi vagy ünnepi abroszokra.

A beregi falvak mecénásai azok a nemesi családok voltak, akik különböző javak, adományok juttatásával segítették a környezetükben élő közösségek boldogulását, veszély esetén életben maradását, valamint a tehetséges ifjaik taníttatását.

Külön terem mutatja be a múzeumnak helyet adó kastély és a kelet-magyarországi térség történelmében kiemelkedő szerepet játszó Lónyay és Tomcsányi családok Bereg megyei kapcsolatát, meghatározó szerepét. Itt követhető nyomon Tomcsányi Pál akadémikus és felesége, a hímzésben és más alkotói műfajban is jártas Szemere Sarolta asszony jeles személyiségekben gazdag családfája is.