A kiállításon berendezett "egyvígű ház" jellemzője, hogy kétosztatú, azaz pitvar-konyhából, valamint az utca felőli részen elhelyezkedő "ház"-ból (szoba) - áll. Födémszerkezetét egy múlt század derekán épült, elbontásra ítélt parasztházból telepítettük át. A házbelsőt a mestergerenda irányában kettévágtuk, hogy láthatóvá váljék a födémszerkezet, melynek részei: sártapasztás, deszka- vagy pórfödém, kereszt- és mestergerenda.

A szín (gazdasági melléképület) évszázadokkal korábbi funkciójában a külterjes állattartás teleltető helye volt, a belsőségben pedig állatok nyári elhelyezését szolgálta. Az elmúlt évszázad során azonban szinte kizárólag a belsőségben, illetve a tanyákon építették fel, rendszerint kettős funkcióval: nyári időben egyik részében szarvasmarhát, lovat tartottak, a másik felét pedig mezőgazdasági eszközök tárolására használták.

A középkori Bolt, Micske és Szegegyháza megmaradt lakóiból szerveződött Újfehértó mai települése a XVI-XVII. század fordulóján. Az itt bemutatott pártamaradványt, a csatot, valamint a koporsószegeket Németh Péter bolti ásatása során találta. A micskepusztai Árpád-kori templom alapjait Kiss Lajos ásta ki 1923-ban. A kiállításon megtekinthető a 985 darabból álló középkori ezüstpénz-lelet egy része is, mely Micskepusztán, a Bodó-tagban került elő.

"Büdszentmihályon születtem 1915. áprilisában. Anyám szerette a kézimunkákat, képeket, apám - aki tanító volt - a fákat, vizeket, hegyeket. Szerettem csendben ülni dédanyám öreg házában: búboskemence, kuckó, meg egy öreg ingaóra volt mögötte, s ő kötötte a szalmát kalapnak" - vallotta Koncz Zoltán visszaemlékezéseiben. Kettős pályafutása a debreceni egyetemen kezdődött, ahol teológiát, földrajzot, történelmet és művészettörténetet tanult. Gyerekkorától vonzódott a festészethez, melynek alapfogásait - a háború után - már mint lelkész sajátította el.