Eseménynaptár
2022. augusztus
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2022.08.18. - 2022.08.18.
Budapest
2022.08.18. - 2022.08.18.
Budapest
2022.08.18. - 2022.09.18.
Debrecen
2022.08.17. - 2022.08.17.
Budapest
2022.08.17. - 2022.09.17.
Debrecen
2022.08.16. - 2022.08.16.
Budapest
2022.08.16. - 2022.08.16.
Balatonboglár
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.20.
Gyula
2022.08.13. - 2022.08.13.
Szombathely
2022.08.13. - 2022.08.18.
Veszprém
2022.08.13. - 2022.09.26.
Verőce
2022.08.12. - 2022.08.12.
Budapest
2022.08.09. - 2022.09.18.
Budapest
2022.08.05. - 2022.09.06.
Budapest
2022.07.28. - 2022.08.28.
Szeged
2022.07.28. - 2022.12.31.
Budapest
2022.07.17. - 2022.08.17.
Szécsény
Nagytétényi Kastély - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1225, Budapest Kastélypark utca 9-11.
Nyitva tartás: Felújítási munkálatok miatt a Nagytétényi Kastély zárva tart.
Programjaink az Iparművészeti Múzeum filiáléjába, a Ráth György-villába helyeződtek át.
A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé sorolható nagytétényi-Száraz Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A trapézidomba komponált, A betűt formázó épülettömb északra néző cour d'honneur-ös (díszudvaros) főhomlokzatát barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerint kissé színpadias, gazdag fény-árnyék hatásokat biztosító párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett középrizalit oromzatában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik.

A nagytétényi kastély ókorban gyökerező története szinte analóg Magyarország történelmével. A kastély helyén már az I-II. században épült római "villa rustica": azaz egy gazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba, nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható. Feltételezések szerint a mai kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. sz. folyamán a helyi birtokos Tétény család számára épült. A szabálytalan négyszöget képező építmény keleti (Duna felőli) oldalán kétszintes lakószárny, nyugati oldalán 1-1 toronnyal szegélyezett kapu állt. 1309 körül Tétény Hédervári Lőrinc nádor, a budai vár kapitánya tulajdonába került, s azt a család több mint két évszázadig birtokolta. A Héderváriak idejében a déli fal mentén a lakószárnyat L alakban kibővítették.

A török hódoltság másfél évszázada (1541-1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg.

A később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és fogott hozzá a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez. A középkori várkastély eredeti körvonalainak fenntartásával északon a várfal mentén új, egyemeletes, összekötő épületszárnyat emeltetett és a déli oldalon a toldalékszárnyat a délkeleti saroktoronyig kiépíttette. Így egy zárt belsőudvaros, négyszögletes tömböt formázó épületegyüttes alakult ki.

A báró halála után veje, Rudnyánszky József lett az új tulajdonos, aki az 1778-ig elhúzódó külső és belső átépítés során korszerű, reprezentatív - ún. Grassalkovich-típusú - főúri rezidenciává alakíttatta a kastélyt. A kor építéstörténetével foglalkozó Voit Pál a kastély esetleges tervezőjeként Oraschek Ignác építészt jelöli meg. Az ő idején alakították ki a díszlépcsőházat és a két szint magasságú dísztermet magába foglaló cour d'honneur-ös főhomlokzatot. A szobák falát al secco technikával festett faldíszek gazdagították, amelyek az emeleten ma is láthatók. A kastélypark a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott. Az egykori leírások említik fácános kertjét és különleges növényeit.

1798 után a kastélyt a család oldalági leszármazottai örökölték, három részre osztva. Délnyugati harmadában a francia származású tulajdonosnő megalapította a ma is a kastélyban működő Habilitációs Intézet elődjének tekinthető Vincés-nővérek Árvaházát.

Az 1865-68-ig épített "Déli Vaspályá"-t (vasutat) az alsókerten vezették keresztül, s a park ettől az időtől napjainkig leszűkítve, az osztótámfalig húzódik.

1904-ben a kastély kiégett, eredeti berendezése megsemmisült. A II. világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. 1945 után a volt résztulajdonos, Dáni Géza művészettörténész elképzelését, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen, az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál is magáévá tette. Előterjesztésére a birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948-ban átadta a kastélyt múzeumi célokra. A kastély helyreállítása 1951-ben kezdődött meg.

1990-ben - a romló épületállapot miatt - szükségessé vált a kastélymúzeum bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán a millennium tiszteletére rendezett "Bútorművészet a gótikától a biedermeierig" című bútortörténeti kiállításával nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség számára.

Király Elvira
a kastélymúzeum vezetője
Programok
Vasárnaponként 11h-tól egyéni látogatóink is megismerhetik tárlatvezetéssel a múzeum állandó kiállítását. A csoportok tárlatvezetési igényét legalább egy héttel a kért időpont előtt egyeztetni kell a (1) 207-0005-ös telefonszámon. tovább
A tárlatvezetésen a látogatók korhű kosztümökben készítetthetnek magukról fényképet
A kosztümös tárlatvezetés során a tárlatvezető a bútortörténet mellett kitér az adott korszak viseletére is. A résztvevők fényképet is készíttethetnek magukról a kiválasztott jelmezben. tovább
A gyönyörű órák izgalmas világába repít bennünket a Nagytétényi Kastély órakiállítása, ahol megismerkedhetünk a régi óraszerkezetekkel és óratípusokkal, sőt, az időszámítás történetével is. Bemutatkozik nekünk a falióra, a kakukkos óra, az asztali és ébresztő óra, a vekker és a zsebóra, valamint még sok testvérük. Játékos feladatokat megoldva kalandozunk el az idő útvesztőiben, nagyító alá vesszük a több száz éves ötvös kincsek apró titkait és díszeit. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Az új bútortörténeti kiállítás egyediségét az adja, hogy időrendben végigkíséri az európai bútorművesség kézműves korszakát a 14. századtól a 19. századig, mely után a kézművességet a gépek korszaka váltja fel a bútorgyártásban. A különleges iparművészeti remekeket felvonultató kiállítás és az üdítő látványt, kellemes felfrissülést nyújtó barokk park sok látogatót vonz a Nagytétényi Kastélymúzeumba. tovább
A főúri szalonok és a polgári otthonok fontos darabjai voltak az órák, amelyek a mai néző számára nemcsak technikatörténeti értékük, hanem kultúrtörténeti jelentőségük miatt is érdekesek. Sok más tárgy mellett ezek is sokat elárulnak egykori tulajdonosaik életstílusáról, legyen szó enteriőrben elhelyezett díszóráról vagy a viselethez tartozó zsebóráról. tovább