Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
Szatmári Múzeum - Mátészalka
A múzeum épülete
Cím: 4700, Mátészalka Kossuth u. 5.
Telefonszám: (44) 502-646, (44) 502-647
Nyitva tartás: H-P 8-16
A Szatmári Múzeum nem hivatalos, hanem magán kezdeményezésből, Márton Árpád gimnáziumi tanár lelkes munkája révén jött létre.

Márton Árpád 1956-ban tanítványaival együtt intenzív gyűjtőmunkába fogott. A növekvő anyagnak a gimnázium alagsora adott ideiglenes otthont. A gyűjtemény 1963-ra jelentősen gyarapodott, ezért a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya Szatmári Múzeum néven tájmúzeummá nyilvánította. A múzeumnak azonban nem volt épülete, anyagát nem tudta raktározni, még kevésbé kiállítani.

1973-ban fordulat következett be, döntés született a szatmári néprajzi gyűjtemény továbbfejlesztését illetően. A megüresedett volt főispáni lakás épületét kapta meg a múzeum, élére 1974. július 1-én kinevezték Farkas József múzeumigazgatót.

A tágas udvar önkéntelenül kínálta a szatmári félereszek, színek mintájára közlekedési eszközök (szekerek, szánok, taligák, gazdasági eszközök stb.) tárolására és félszabadtéri kiállítására alkalmas múzeumi rendeltetésű szekérszínek megépítését.

A néprajzi nagytárgyak tematikus gyűjtése közel 30 éves múltra tekint vissza. E gyűjtőmunka ereményeképpen jelenleg közel 100 darabot számláló szekérkocsi- és hintógyűjtemény várja a látogatókat, mely jellegét tekintve Közép-Európában a legnagyobb.

Állandó kiállításaink mellett havi rendszerességgel időszaki kiállításoknak is helyet adunk, melyek rendkívül népszerűek régiónk lakói körében.

1991-ben - a nyugdíjba vonuló - Farkas József helyére Cservenyák László kapott kinevezést. Lendületes, intenzív munkája nyomán mára már a Szatmári Múzeum régiónk egyik legkedveltebb kulturális fellegvárává vált. Kiállítási anyagunk tovább bővült a folyamatos gyűjtések következtében, így elengedhetetlenné vált - a múzeum épületének bővítése, a szekérszínek meghosszabbítása - a kiállítóterek növelése.

Tíz éve rendszeresen bekapcsolódunk Mátészalka város kulturális rendezvényeibe, melyek jelentős részének múzeumunk ad otthont. Aktív és lelkes múzeum- és művészetbaráti kör működik városunkban, akik támogatják munkánkat. Kiváló kapcsolatokat ápolunk külföldi testvérmúzeumokkal, de örvendetes módon hazánk egyre több vidékén ismerik és elismerik múzeumunkat. Ezt bizonyítja évről-évre gyarapodó látogatói létszámunk, valamint a rendezvényeinken résztvevő, érdeklődő közönség.

Múzeumunk ötös kollektívája a jövőben is azon dolgozik, hogy kulturális örökségünk veszélyeztetett tárgyait felkutassa, megőrizze és az érdeklődő látogatók elé tárja.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A néprajztudomány bebizonyította, hogy a könnyű gyors kocsit Magyarországon találták fel, és kocsiszekérnek nevezték. Feltételezhető, hogy a Kocs községben élő kocsigyártók fejlesztették ki a parasztszekérből. A kocsi eleinte a szekérnek jelzője volt. Az alapszó lassanként elmaradt, és a jelző vált önálló szóvá. A kocsi szó számos európai nyelvben előfordul. tovább
Kerékgyártó mester majd minden faluban működött, és a szekerek készítése mellett javításukat is ő végezte. Mivel a szekér több mesterember produktuma, a kerékgyártó és a kovácsmester összedolgozott, ahogy mondják: társban voltak. tovább