Eseménynaptár
2021. április
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2021.04.16. - 2021.04.16.
Budapest
2021.04.16. - 2021.04.16.
Tata
2021.04.13. - 2021.04.13.
Budapest
2021.04.11. - 2021.04.11.
Dunaújváros
2021.04.10. - 2021.04.10.
Budapest
2021.04.10. - 2021.04.10.
Szentendre
2021.04.09. - 2021.04.09.
Tata
2021.04.09. - 2021.12.31.
Debrecen
2021.04.08. - 2021.05.16.
Budapest
2021.04.02. - 2021.04.02.
Kápolnásnyék
2021.03.27. - 2021.06.27.
Budapest
2021.03.25. - 2021.03.25.
Szentendre
2021.03.21. - 2021.03.21.
Kápolnásnyék
2021.03.19. - 2021.09.26.
Budapest
2021.03.19. - 2021.08.08.
Szentendre
2021.03.17. - 2021.04.21.
Budapest
2021.03.15. - 2021.05.21.
Sepsiszentgyörgy
2021.03.03. - 2021.04.04.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1088, Budapest Múzeum körút 14-16.
Telefonszám: (1) 338-2122
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. A múzeum mai feladatkörének kialakulása közel kétszáz esztendős történelmi folyamat következménye.

A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az egyik legjelentősebb volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásvány-gyűjteménye, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját.

A nemzeti öntudat szempontjából korszakos jelentőségű esemény, hogy az 1832-36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Figyelemre méltó volt a segítők és adományozók szerepe is. Grassalkovich Antal herceg például telket adományozott, ahová az épületet felépíthetik. Később ezt elcserélték arra az ingatlanra, ahol a múzeum ma áll.

Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A nyolcoszlopos, római stílusú porticus feletti timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász munkáját dicsérik. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti téren játszódott le az a tömeggyűlés, amely a forradalom legfőbb kezdő eseménye volt, s ekkor a hagyomány szerint itt, a lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt. Ettől az időszaktól kezdve a Nemzeti Múzeum épülete a magyarság számára nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem az emberi és nemzeti szabadság, a társadalmi progresszió jelképe is.

A múzeum környékének esztétikus kialakítására megtervezték a múzeumkertet, és koncerteket rendeztek, hogy a szükséges anyagiakat összegyűjtsék. E koncertek előadóművészei között szerepelt Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is. 1883 májusában leplezték le a körút felé néző oldalon Strób Alajos alkotását, Arany János ülőszobrát, és 1890-ben került sor Petőfi Sándor emléktáblájának elhelyezésére a lépcső jobb oldali mellvédfalán.

A múlt század második felében olyan kiváló régészek és tudósok fejtették ki e falak közt alkotótevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc, aki 1869-től a múzeum igazgatói tisztét is betöltötte. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé - a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig - a képtár egy részéből - a Szépművészeti Múzeum.

1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ám a második világháború hatalmas károkat okozott. 1948-ra azonban újra helyre állították az épületet.

Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években pedig néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányításai alá: a visegrádi Mátyás király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.
Ideiglenesen zárva!
Hírek
Zrínyi Ilona arcképe. 17. század második fele. Olajfestmény2021.04.08.
1691-ig az Orsolya rend zárdájában élt Bécsben. Fiával, II. Rákóczi Ferenccel soha többé nem találkozott. 1692-ben férje kiváltotta őrizetéből, s Thökölyt követve a száműzetésben, török földön, Nikomédiában (ma Izmit) halt meg. Koponyáját, fia maradványaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Programok
A Magyar Nemzeti Múzeumban életre kel a török hódoltság idejének magyar történelme. Az élő interpretációs programon megelevenedett korabeli személyek és tárlatvezetők kalauzolják végig a látogatókat a három részre szakadt ország mindennapjain: beavatnak a városi élet titkaiba, mesélnek a hadi események küzdelmeiről, bemutatják a korabeli divatot és zenét. tovább
A múzeum programkínálata kiszínesedett. Egyik legfontosabb újításunk – a Múzeum remek térbeli elhelyezkedésének köszönhetően – egy kis pesti, palotanegyedi séta. Várostörténeti és múzeumtörténeti érdekességeket tartalmazó sétáinkra – előzetes egyeztetéssel – osztályok jelentkezését is várjuk. tovább
Állandó kiállítások
Mátyás király és a Jagellók kora
A 2002-ben alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben világhírű tárgyak találhatók, melyek közül számos az 1996-ban, a millecentenárium alkalmából megnyílt állandó történeti kiállításban látható. A kiállítás az államalapítástól, az önálló királyi hatalom megszervezésétől a demokratikus rendszerváltásig, 1990-ig mutatja be Magyarország történetét, de a múzeum őrzi a magyar koronázási palástot is. tovább
A Magyar Nemzeti Múzeum a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából kiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból. A tárlat a nemzeti összetartozást is szimbolizáló múzeum kerítésén a járvány miatt csak ősszel valósulhat meg. tovább
Koronázási palást
A palást eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá. A ráhímzett donációs felirat szerint Szent István király (997-1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak. Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés. tovább
A pokol bugyrai - Málenkij robot – Kényszermunka a Szovjetunióban
A Magyar Nemzeti Múzeum november 25-én nyíló új állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. tovább