Eseménynaptár
2019. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Kaposvár
2019.05.21. - 2019.05.21.
Budapest
2019.05.21. - 2019.05.21.
Pécs
2019.05.21. - 2019.05.21.
Zalaegerszeg
2019.05.19. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.19. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.06.30.
Hódmezővásárhely
2019.05.17. - 2019.06.30.
Szeged
2019.05.17. - 2019.09.14.
Kaposvár
2019.05.17. - 2019.08.31.
Pécs
2019.05.17. - 2019.08.03.
Kecskemét
2019.05.17. - 2019.06.30.
Herend
2019.05.17. - 2019.08.31.
Ópusztaszer
2019.05.16. - 2019.09.08.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1088, Budapest Múzeum körút 14-16.
Telefonszám: (1) 338-2122
Nyitva tartás: K-V 10-18
Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. A múzeum mai feladatkörének kialakulása közel kétszáz esztendős történelmi folyamat következménye.

A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az egyik legjelentősebb volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásvány-gyűjteménye, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját.

A nemzeti öntudat szempontjából korszakos jelentőségű esemény, hogy az 1832-36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Figyelemre méltó volt a segítők és adományozók szerepe is. Grassalkovich Antal herceg például telket adományozott, ahová az épületet felépíthetik. Később ezt elcserélték arra az ingatlanra, ahol a múzeum ma áll.

Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A nyolcoszlopos, római stílusú porticus feletti timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász munkáját dicsérik. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti téren játszódott le az a tömeggyűlés, amely a forradalom legfőbb kezdő eseménye volt, s ekkor a hagyomány szerint itt, a lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt. Ettől az időszaktól kezdve a Nemzeti Múzeum épülete a magyarság számára nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem az emberi és nemzeti szabadság, a társadalmi progresszió jelképe is.

A múzeum környékének esztétikus kialakítására megtervezték a múzeumkertet, és koncerteket rendeztek, hogy a szükséges anyagiakat összegyűjtsék. E koncertek előadóművészei között szerepelt Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is. 1883 májusában leplezték le a körút felé néző oldalon Strób Alajos alkotását, Arany János ülőszobrát, és 1890-ben került sor Petőfi Sándor emléktáblájának elhelyezésére a lépcső jobb oldali mellvédfalán.

A múlt század második felében olyan kiváló régészek és tudósok fejtették ki e falak közt alkotótevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc, aki 1869-től a múzeum igazgatói tisztét is betöltötte. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé - a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig - a képtár egy részéből - a Szépművészeti Múzeum.

1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ám a második világháború hatalmas károkat okozott. 1948-ra azonban újra helyre állították az épületet.

Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években pedig néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányításai alá: a visegrádi Mátyás király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.
Hírek
Görgei Artúr2019.05.19.
2019. május 21-től, Görgei halálának (s egyben egyik legjelentősebb katonai sikerének, Buda bevételének) évfordulójától Görgei Artúr László Fülöpnek címzett levele mellett a festő Görgeit ábrázoló portréját is megcsodálhatja a közönség. tovább
festészet, hír, képzőművészet
2019.05.17.
„Az év kiállítása” kilencedik alkalommal meghirdetett pályázatára, Sátoraljaújhelytől Szombathelyig tizenkét intézmény jelentkezett tárlatával. tovább
hír, Múzeumok Majálisa, rendezvény
22. Múzeumok Majálisa2019.05.12.
A 24. Múzeumok Majálisán több mint száz múzeum és kiállítóhely veszi birtokba a kertet és a múzeum klasszicista épületét. 2019. május 18-án és 19-én a Nemzeti Múzeum ismét büszke házigazdája a majálisnak: színes programokkal, koncertekkel, kézművesvásárral, fesztiválhangulattal várja a családokat, érdeklődőket. tovább
hír
Programok
2019.05.21. 16:00 Budai honvédek
2019. május 21-én 16.00 órától az 1848/49-es szabadságharc hagyományőrző Budai 2. Honvédzászlaja bemutatja a magyar honvéd gyalogságot, amely Görgei Artúr tábornok vezetésével a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb győzelmi sorozatát, az 1849-es Tavaszi Hadjáratot harcolta végig. tovább
2019.05.21. 17:00 Az ismeretlen Görgei
2019. május 21. 17.00 órától Debreczeni-Droppán Béla, történész előadásából megismerhetik, hogy miként búcsúztatták el Görgei Artúrt, akit a Magyar Nemzeti Múzeum kör alakú előcsarnokában (Rotundájában) ravataloztak fel. tovább
2019.05.22. 13:30
A Magyar Néprajzi Társaság szeretettel várja minden tagját 2019. évi 131. közgyűlésére. tovább
2019.05.24. - 2019.05.25.
Minden év május utolsó hétvégéje a régészeté. Országszerte több helyen tartanak a múzeumok izgalmas előadásokat, gyerekprogramokat, családoknak szóló eseményeket, szakmai rendezvényeket. tovább
Időszaki kiállítások
2019.01.15. - 2019.06.23. Az ismeretlen Görgei
A Magyar Nemzeti Múzeum a legújabb időszaki kiállításában arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818-1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését, s annak változásait napjainkig bemutassa, s emlékét az őt megillető tisztelettel és megbecsüléssel övezze. A 2019. január 15-én nyíló kiállításon több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazások, filmek segítségével június 23-ig tekintheti meg a közönség a legendás tábornok örökségét. tovább
2019.03.08. - 2019.05.28. Wass, Molitor & Co., 50 dollár, 1855
Az első igazán világméretű aranyláz, a California Gold Rush, 1848. január 24-én vette kezdetét, amikor James W. Marshall Colomában (Kalifornia) aranyrögre bukkant. A felfedezés híre néhány éven belül emberek százezreit csábította a világ minden tájáról Kaliforniába, ahol a becslések szerint az első öt év folyamán 370 tonna aranyat termeltek ki. tovább
2019.05.06. - 2019.08.06. Unikális darabok a budapesti gyűjteményekből a varsói Királyi Łazienki Múzeumban\r\n
A kiállítás a Lengyelország és Magyarország közötti közel ezer éves kapcsolat történetét mutatja be. A tárlat két nemzet közös történelmét innovatív módon ábrázolja olyan kiemelkedő jelentőségű magyar gyűjteményekből kölcsönzött tárgyak segítségével, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum. tovább
Állandó kiállítások
Tanulmány Raktár néven, ebben a különleges - a nagyközönség elől legtöbbször elzárt - teremben a kerámia-, üveg- és porcelángyűjteményünk kiemelkedő darabjait mutatjuk be ingyenes vezetések keretében (csak a belépőjegyet kell megváltani) adott időpontokban. tovább
Lovas korong
„A Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában" címmel nyílt és egészült ki a Magyar Nemzeti Múzeum „Kelet és Nyugat határán" című állandó kiállítása. A Kárpát-medence területén feltárt régészeti leleteket bemutató állandó kiállítást teljessé tevő rész megnyitásával Magyarország legnagyobb és leggazdagabb állandó régészeti kiállítása jött létre. tovább
Részlet a kiállításból
A kiállítás a múzeum nemzetközileg is számon tartott gazdag gyűjteményéből a legjellemzőbb kőemlék típusokat mutatja be: urnatartó kőedényt, sírköveket, szarkofágokat, kis, templom formájú síremlékek elemeit, isteneknek szentelt fogadalmi oltárokat és építkezéseket megörökítő feliratokat. tovább