2020.06.19.
Magyar Nemzeti Múzeum

Holnaptól újra nyitva a Nemzeti Múzeum

2020.06.11.
Magyar Nemzeti Múzeum

Fényképtár

2020.05.27.
Magyar Nemzeti Múzeum

Restaurátorok a viking mesterek útján

2020.05.25.
Magyar Nemzeti Múzeum

Nyerjen páros belépőt!

2020.05.24.
Magyar Nemzeti Múzeum

Újra nyitnak az MNM szabadtéri kiállításai

2020.05.24.
Magyar Nemzeti Múzeum

Közösen körbeöleltük a Magyar Nemzeti Múzeumot!

Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1088, Budapest Múzeum körút 14-16.
Telefonszám: (1) 338-2122
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. A múzeum mai feladatkörének kialakulása közel kétszáz esztendős történelmi folyamat következménye.

A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az egyik legjelentősebb volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásvány-gyűjteménye, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját.

A nemzeti öntudat szempontjából korszakos jelentőségű esemény, hogy az 1832-36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Figyelemre méltó volt a segítők és adományozók szerepe is. Grassalkovich Antal herceg például telket adományozott, ahová az épületet felépíthetik. Később ezt elcserélték arra az ingatlanra, ahol a múzeum ma áll.

Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A nyolcoszlopos, római stílusú porticus feletti timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász munkáját dicsérik. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti téren játszódott le az a tömeggyűlés, amely a forradalom legfőbb kezdő eseménye volt, s ekkor a hagyomány szerint itt, a lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt. Ettől az időszaktól kezdve a Nemzeti Múzeum épülete a magyarság számára nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem az emberi és nemzeti szabadság, a társadalmi progresszió jelképe is.

A múzeum környékének esztétikus kialakítására megtervezték a múzeumkertet, és koncerteket rendeztek, hogy a szükséges anyagiakat összegyűjtsék. E koncertek előadóművészei között szerepelt Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is. 1883 májusában leplezték le a körút felé néző oldalon Strób Alajos alkotását, Arany János ülőszobrát, és 1890-ben került sor Petőfi Sándor emléktáblájának elhelyezésére a lépcső jobb oldali mellvédfalán.

A múlt század második felében olyan kiváló régészek és tudósok fejtették ki e falak közt alkotótevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc, aki 1869-től a múzeum igazgatói tisztét is betöltötte. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé - a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig - a képtár egy részéből - a Szépművészeti Múzeum.

1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ám a második világháború hatalmas károkat okozott. 1948-ra azonban újra helyre állították az épületet.

Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években pedig néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányításai alá: a visegrádi Mátyás király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.
Ideiglenesen zárva!
Hírek
2020.06.26.
A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából fotókiállítást rendez a Magyar Nemzeti Múzeum; a tárlat a járvány miatt csak ősszel valósulhat meg, azonban addig is szeretnék bemutatni a közönségnek a Kárpát-medence gazdag kulturális örökségének egy-egy darabját, virtuális fotógaléria formájában - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában. tovább
hír, történelem, Trianon, Újkor, Virtuális tér, XX. század
A múzeum épülete2020.06.19.
A Magyar Nemzeti Múzeum és tagintézményei (Esztergomi Vármúzeum, Balassa Bálint Múzeum, Babits Mihály Emlékház, sárospataki Rákóczi Múzeum, visegrádi Mátyás Király Múzeum, vajai Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény, nyírbátori Báthori István Múzeum, balassagyarmati Palóc Múzeum) 2020. június 20-tól ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 2020. június 23-tól várja az érdeklődőket. tovább
hír
Programok
A Magyar Nemzeti Múzeumban életre kel a török hódoltság idejének magyar történelme. Az élő interpretációs programon megelevenedett korabeli személyek és tárlatvezetők kalauzolják végig a látogatókat a három részre szakadt ország mindennapjain: beavatnak a városi élet titkaiba, mesélnek a hadi események küzdelmeiről, bemutatják a korabeli divatot és zenét. tovább
A múzeum programkínálata kiszínesedett. Egyik legfontosabb újításunk – a Múzeum remek térbeli elhelyezkedésének köszönhetően – egy kis pesti, palotanegyedi séta. Várostörténeti és múzeumtörténeti érdekességeket tartalmazó sétáinkra – előzetes egyeztetéssel – osztályok jelentkezését is várjuk. tovább
Időszaki kiállítások
2020.02.28. - 2020.07.30. Közös időnk \
Állandó kiállítások
Tanulmány Raktár néven, ebben a különleges - a nagyközönség elől legtöbbször elzárt - teremben a kerámia-, üveg- és porcelángyűjteményünk kiemelkedő darabjait mutatjuk be ingyenes vezetések keretében (csak a belépőjegyet kell megváltani) adott időpontokban. tovább
Részlet a kiállításból
A kiállítás a gyűjteményi anyagnak megfelelően két részre tagolódik: a kiállítási tér lejáratok felöli részébe kerültek az építészeti emlékek; a rendkívül gazdag sírkőgyűjtemény zömmel Budáról, de az ország más területeiről is származó darabjai a középkori sírkövek főbb típusait, formai jegyeik alakulását mutatják be a különböző stíluskorszakokban. tovább
Részlet a kiállításból
A kiállítás a múzeum nemzetközileg is számon tartott gazdag gyűjteményéből a legjellemzőbb kőemlék típusokat mutatja be: urnatartó kőedényt, sírköveket, szarkofágokat, kis, templom formájú síremlékek elemeit, isteneknek szentelt fogadalmi oltárokat és építkezéseket megörökítő feliratokat. tovább
A pokol bugyrai - Málenkij robot – Kényszermunka a Szovjetunióban
A Magyar Nemzeti Múzeum november 25-én nyíló új állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. tovább