Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.12.17.
Szombathely
2017.11.18. - 2017.12.22.
Debrecen
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.11. - 2017.12.11.
Kecskemét
2017.11.09. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.08. - 2018.01.07.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1095, Budapest Művészetek Palotája, Komor Marcell u. 1.
Telefonszám: (1) 555-3444, (1) 555-3457
Nyitva tartás: Állandó kiállítás: K-V 10-18
Időszaki kiállítások: K-V 10-20
A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma. A múzeumot 1989-ben alapította a magyar kulturális kormányzat. Gyűjteményének alapja az a 70 műtárgy, melyet az 1955 utáni kortárs művészet köréből adományozott a magyar államnak a műgyűjtő Ludwig házaspár, illetve az aacheni Ludwig Alapítvány.

Az ajándékot 1991-ben újabb 91 műtárgy követte, melyek tartós letétként kerültek a múzeumba. Ezzel egyidőben nyílt a múzeum első önálló kiállítása a Budavári Palota 'A' épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében.

Az 1993 óta Néray Katalin igazgatása alatt álló és jelentős kiállítási tevékenységbe kezdő múzeum 1996-ban Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum - néven önálló költségvetést és státuszt kapott. Az újraalapítás alkalmából jelentős magyar anyaggal gazdagodott a gyűjtemény, melyből az újrarendezett állandó kiállítás 1996 decemberében nyílt meg. Az 1993-2005 közti időszakban a Ludwig Múzeum mintegy 150 időszaki kiállítást mutatott be, felvonultatva a magyar és külföldi kortárs művészeti szcéna legjelentősebb alakjait.

A 2005-ös év jelentős fordulópont a múzeum életében - a budai várból a dél-pesti, millenniumi városközpontban megépült Művészetek Palotájába költözött, ahol a legmagasabb igényeket is kielégítő, korszerű múzeumtechnológia várja a kiállításokat és a gyűjteményt. Az épület Duna-felőli szárnyát elfoglaló múzeum három szinten mintegy 3300 m2-nyi kiállítótérrel rendelkezik. Az 1300 m2-es első szinten láthatók az időszaki kiállítások, a felső két szinten pedig a gyűjtemény válogatott darabjai.

A 2005. március 15-én megnyílt gyűjteményi kiállításon a látogatók által már jól ismert művek mellett megjelennek a múzeum új szerzeményei, illetve a külön erre az alkalomra bekért, az utóbbi évek fejleményeit reprezentáló művek is. Míg az 1996-os kiállítás a nagy "klasszikusok" (Picasso, illetve az amerikai pop-art művészei: Oldenburg, Warhol, Rauschenberg, Lichtenstein, stb.) mellett elsősorban a kilencvenes évek első felének művészetére koncentrált, a mostani válogatásban sok friss munka szerepel majd, köztük számos, a múzeumban korábban kiállításokon már bemutatott, emlékezetes mű.

A múzeum egyik legfontosabb törekvése a kezdetektől fogva, hogy a magyar - és a közép-kelet európai - művészetet a nemzetközi, "nyugati" művészettel összefüggésben mutassa be. Peter Ludwig eredeti intenciója is az volt, hogy az 1989 előtt ideológiailag szétválasztott világ két felét a művészeten keresztül közelítse egymáshoz, ennek jegyében vásárolt műtárgyakat például szovjet "nonkonformista" művészektől és más, kelet-európai országokból (Ivan Csujkov, Jurij Albert, Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi években beszerzett, a hatvanas, hetvenes évek közép-kelet-európai avantgarde törekvéseit tükröző művek (Lakner László, Frey Krisztián, Maurer Dóra, Bak Imre, Jovánovics György, Keserü Ilona, Nádler István és mások, illetve Ana Lupaş, Józef Szajna) az új kiállításon is a nyugati tendenciákkal párhuzamba állítva jelennek meg, csakúgy, mint a hetvenes évek geometrikus, minimalista művei vagy a nyolcvanas évek nemzetközi újfestészete (Baselitz, Lüpertz, Penck, Palladino).

A múzeum a kilencvenes évektől kezdődően szisztematikusan gyűjti a magyar mellett cseh, szlovák, lengyel, román, szlovén stb. művészek munkáit is (Jirí David, Roman Ondák, Zbigniew Libera, Zuzanna Janin, Teodor Graur, Dan Perjovschi).
Programok
A Ludwig Múzeum szeretettel vár minden érdeklődőt "Keith Haring jelentősége a kortárs képzőművészetben" címmel tartandó tárlatvezetéseire szombatonként 16 órakor magyar, 17 órakor angol nyelven. tovább
Minden szombaton 10.00-16.00 óra között várjuk a családokat - amíg a szülők a kiállítást nézik, mi érdekes foglalkozásokkal szórakoztatjuk a gyerekeket. tovább
A hét minden napján, (hétfő kivételével), 10.00 és 20.00 óra között szakmailag jól felkészült, infomediátor fogadja a látogatókat Keith Haring kiállításában, szívesen válaszol a látogatók kérdéseire a művésszel és a kiállított művekkel kapcsolatban. tovább
Az Integrált Családi Délelőtt kreatív, alkotó gyermekfoglalkozás megértési nehézséggel élő (Down szindrómás, autista, oxigénhiánnyal született stb.) óvodás, alsó tagozatos gyermekek és szüleik, kísérőik részére. A program havonta kétszer, szombatonként 10:30 és 12:30 között jelentkezik, a heti rendszerességgel működő Családi Délelőttel párhuzamosan. tovább
Időszaki kiállítások
2017.09.22. - 2017.11.26. Robert Filiou: 3 fegyver, 1970. Asztaloslécre montírozva, fa, csavarvégű horog, kampósszeg, bokszer, szög, papír, plexi dobozban (45,5 x 45,5 x 13 cm). Németországi magángyűjtemény.
A professzionalizmus, az intézményesség és a műtárgy dicsőítésének elutasításával a művészet efemer és illékony jellegét előtérbe helyező Fluxus most a Maria and Walter Schnepel Collection közvetítésével belép a budapesti LUDWIG MÚZEUM terébe – ami akár a Fluxus legjobb vicce is lehetne. tovább
Állandó kiállítások
Pinczehelyi Sándor: Sarló és kalapács
A múzeum fordulatokban gazdag története egyben az elmúlt negyedszázad krónikája is, amely a kortárs művészet sajátos nézőpontjából vázolja fel Magyarország és Közép-Kelet-Európa 1989 utáni, kezdetben várakozásokkal és reményekkel teli, majd lassanként kijózanodó és konszolidálódó, de napjainkra ismét heves átalakulásokat megélő történetét. tovább