A padláson lehetőség nyílt egy egészen új tematika, a múzeumi látványtár formájában, a néprajzi anyag bemutatására is. A város felkérésére így egy magángyűjtemény néprajzi darabjai kerültek a padlásra, Makoldi Sándor és Makoldiné Pap Gizella Tokaj-környékére vonatkozó anyaga.

A múzeum pincéjében a bor készítéséhez és tárolásához használatos reprezentatív tárgyak (üvegballonok, különböző méretű hordók, tonnácska, palackok) válogatott anyaga mellett megtekinthető még Hegyalja különleges technikai vívmánya, újítása, egy méretarányos ún. aszúválogató asztal.

Tokaj történetének legnagyobb és leghíresebb vára, a Rákóczi-vár, a Tisza és a Bodrog összefolyásában, egy mesterséges csatorna segítségével minden oldalról vízzel körülvett „szigeten” állt. Első említése 1410-ből való, és három évszázad kalandos története után végül II. Rákóczi Ferenc robbantatta fel 1704 tavaszán, majd árasztatta el 1705 tavaszán.

A kereskedőlét fényűzése az avatatlan szem számára is minduntalan visszaköszön. A szoba és szalon berendezése is a kornak megfelelő divatot követi. A háló az épület egyetlen szobája, melyben a mennyezeti festés is megmaradt az eredeti valójában.