2024. április 20. szombat
Tivadar
Gömöri Múzeum - Putnok
 |
Cím: 3630, Putnok Serényi László tér 10
Telefonszám: (48) 430-292
E-mail: gomorimuz@gmail.com
Nyitva tartás: H-P 8.00-16.00, Szo 10.00-14.00
Előzetes bejelentés alapján eltérő időpontban is fogadunk látogatókat. |
A putnoki Gömöri Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi hálózat részeként 1987. február 27-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
1945 után ez a szó - Gömör - szinte teljesen eltűnt a magyar nyelv szókészletéből. A háború után nevelkedett generációk már nem is nagyon tudták, mit takar ez a kifejezés. Amikor hosszú évekig tartó előkészületek után végre megnyílott a Gömöri Múzeum, a mai Magyarország területén már csak a miskolci Gömöri pályaudvar és egy apró település, Gömörszőlős őrizte ezt a nevet.
Megnyitását követően hónapokig csak a MÚZEUM felirat volt olvasható az épület homlokzatán. A hat betű az éppen azelőtt bezárt papszer utcai múzeum homlokzatáról, Miskolcról került át Putnokra. A hiányzó GÖMÖRI jelző hat betűje pedig - hivatalos tájékoztatás szerint - azért nem kerülhetett ki, mert nem volt rá pénz, hogy elkészíttessék. Ám többen tudni vélték, hogy ennek egyáltalán nem ez volt az igazi oka, hanem az, hogy nem volt, aki felvállalta volna, hogy a trianoni határ tőszomszédságában, a bánrévei határátkelőhelyre vezető főút mentén kitegyék ezeket a betűket: GÖMÖRI. A kérdés aztán, 1987. augusztusában olymódon oldódott meg, hogy sikerült egyezségre jutni a Királdi Alkotótábor fémszobrászaival, akik elkészítették a hiányzó betűket, sőt fel is erősítették oda, ahol napjainkban is vannak.
Az intézmény létrejöttét Gömör kutatása előzte meg - ez a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének felhívására történt. A munka kezdeményezője és irányítója Ujváry Zoltán egyetemi tanár volt, aki Gömör szülötteként fontosnak tartotta e térség intenzív néprajzi kutatását. Ő szorgalmazta a tájegység múzeumának létrehozását is.
A Gömöri Múzeum társadalmi összefogással jött létre. Számos intézmény, gazdasági egység és magánszemély támogatta megszületését. A városközpontban egy üresen álló épületet jelöltek ki a számára. Ez az épület első látásra teljesen jellegtelennek tűnik, ám jelentőségét az adja, hogy valószínűleg Putnok egyik legrégibb - ha nem "a" legrégibb - épülete. Putnok neves történetírója, Balogh Béla régi vámházként említi, sőt, néhány térképeken is "Vám" vendéglőként van feltüntetve.
A 20. század elején az épület akkori tulajdonosa, Friedl György átépíttette azt: a nyugati szárny újabb emelettel bővült, valamint az északi és a Forráspatak partján épült keleti szárny belmagassága jelentősen megnövekedett. Az átépítés egyes fázisait a tulajdonos fényképfelvételekkel örökítette meg. Az egyik fotóra sajátkezűleg ezt írta: "A legrégibb ház Putnokon 1600-ból - új építés alatt 1910 évi május hóban". Ebben az épületben nyitotta meg kapuit - néhány évtizeddel később - a Gömöri Múzeum: mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható.
Bodnár Mónika - Boldogh Sándor
1945 után ez a szó - Gömör - szinte teljesen eltűnt a magyar nyelv szókészletéből. A háború után nevelkedett generációk már nem is nagyon tudták, mit takar ez a kifejezés. Amikor hosszú évekig tartó előkészületek után végre megnyílott a Gömöri Múzeum, a mai Magyarország területén már csak a miskolci Gömöri pályaudvar és egy apró település, Gömörszőlős őrizte ezt a nevet.
Megnyitását követően hónapokig csak a MÚZEUM felirat volt olvasható az épület homlokzatán. A hat betű az éppen azelőtt bezárt papszer utcai múzeum homlokzatáról, Miskolcról került át Putnokra. A hiányzó GÖMÖRI jelző hat betűje pedig - hivatalos tájékoztatás szerint - azért nem kerülhetett ki, mert nem volt rá pénz, hogy elkészíttessék. Ám többen tudni vélték, hogy ennek egyáltalán nem ez volt az igazi oka, hanem az, hogy nem volt, aki felvállalta volna, hogy a trianoni határ tőszomszédságában, a bánrévei határátkelőhelyre vezető főút mentén kitegyék ezeket a betűket: GÖMÖRI. A kérdés aztán, 1987. augusztusában olymódon oldódott meg, hogy sikerült egyezségre jutni a Királdi Alkotótábor fémszobrászaival, akik elkészítették a hiányzó betűket, sőt fel is erősítették oda, ahol napjainkban is vannak.
Az intézmény létrejöttét Gömör kutatása előzte meg - ez a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének felhívására történt. A munka kezdeményezője és irányítója Ujváry Zoltán egyetemi tanár volt, aki Gömör szülötteként fontosnak tartotta e térség intenzív néprajzi kutatását. Ő szorgalmazta a tájegység múzeumának létrehozását is.
A Gömöri Múzeum társadalmi összefogással jött létre. Számos intézmény, gazdasági egység és magánszemély támogatta megszületését. A városközpontban egy üresen álló épületet jelöltek ki a számára. Ez az épület első látásra teljesen jellegtelennek tűnik, ám jelentőségét az adja, hogy valószínűleg Putnok egyik legrégibb - ha nem "a" legrégibb - épülete. Putnok neves történetírója, Balogh Béla régi vámházként említi, sőt, néhány térképeken is "Vám" vendéglőként van feltüntetve.
A 20. század elején az épület akkori tulajdonosa, Friedl György átépíttette azt: a nyugati szárny újabb emelettel bővült, valamint az északi és a Forráspatak partján épült keleti szárny belmagassága jelentősen megnövekedett. Az átépítés egyes fázisait a tulajdonos fényképfelvételekkel örökítette meg. Az egyik fotóra sajátkezűleg ezt írta: "A legrégibb ház Putnokon 1600-ból - új építés alatt 1910 évi május hóban". Ebben az épületben nyitotta meg kapuit - néhány évtizeddel később - a Gömöri Múzeum: mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható.
Bodnár Mónika - Boldogh Sándor
|
Állandó kiállítások
|
||
