2024. április 26. péntek
Ervin
Battonyai Kiállítóhely - Molnár-C. Pál Festőművész Emlékháza - Battonya
 |
Cím: 5830, Battonya Fő utca 123.
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján
|
Molnár C. Pál (1894. Battonya-Tompapuszta - 1981. Budapest), Battonya nagynevű szülöttje és díszpolgára európai hírű festőművész és grafikus volt.
Édesanyja, Jeanne Contat Svájcból került Battonya-Tompapusztára, László László földbirtokos családjához francia nevelőnőként. Férjhez ment a birtok gazdatisztjéhez: házasságukból született Molnár Pál.
A festő az elemi iskoláit Battonyán végezte, és már ekkor kitűnt tehetséges rajzaival. Az Aradi Főreáliskolában tanult tovább: gépészmérnök szeretett volna lenni. Azonban 1913-ban megnyert egy országos illusztrációs pályázatot, és eldöntötte, hogy a művészpályát választja.
A Képzőművészeti Főiskolát Színyei Merse Pál tanítványaként végezte el 1918-ban. Ezt követően Svájcba utazott: a svájci hegyek élményének hatása csaknem mindegyik tájképén érzékelhető. Az 1921-22-es éveket Párizsban töltötte: művészetének modernsége ehhez a város kötődik.
1923-ban rendezte első hazai kiállítását Budapesten, ekkor vette fel édesanyja "Contat" neve C. kezdőbetűjét - és lett Molnár-C. Pál. Itthoni sikerei nyomán Római ösztöndíjat kapott. Itáliában 3 évet töltött el alkotó munkában. A korai reneszánsz tanulmányozása jelentősen befolyásolta művészeti szemléletét.
1935-ben választották meg Battonya díszpolgárává. 1937-ben a Párizsi Világkiállítás aranyérmét és nagydíját is elnyerte: ekkor lett neve világszerte ismertté. 1939-ben XII. Pius pápa aranykeresztet adományozott számára egyházművészeti munkásságáért: 17 magyarországi templom freskóját, oltárképét festette meg, amelyek művészpályájának legnagyszerűbb alkotásai és méltók az egyetemes művészettörténet nyilvántartására is. Molnár-C. Pál sokoldalú művészegyéniség lévén, a fametszés területén is világszínvonalon alkotott a ducait olyan finomsággal metszette meg, mint a rézmetszők a rezet.
Molnár-C. Pál 87 évet élt, életét végigdolgozta. Mintegy 3500 mű került ki kezei közül. Remekművei a világ és Európa számos képtárába is eljutottak. M-C. P - ahogy magát nevezte - 85 évesen döntött úgy, hogy műveinek egy részét szülővárosának, Battonyának adományozza.
A Molnár-C. Pál Emlékház megalakulásában Puja Frigyes - Magyarország akkori külügyminisztere - közvetített a város és a Mester között: az épületet - melyet Lakatos Lajos földbirtokos építtetett az 1800-as évek végén - a leendő célra még Molnár-C. Pál választotta ki. Az Emlékház arányos, szép klasszicizáló stílusával méltó otthont teremtett művészete számára.
A Molnár-C. Pál Emlékház megnyitását a Mester már nem érhette meg, 1981-ben eltávozott az élők sorából. Az emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit.
Csathó András
Édesanyja, Jeanne Contat Svájcból került Battonya-Tompapusztára, László László földbirtokos családjához francia nevelőnőként. Férjhez ment a birtok gazdatisztjéhez: házasságukból született Molnár Pál.
A festő az elemi iskoláit Battonyán végezte, és már ekkor kitűnt tehetséges rajzaival. Az Aradi Főreáliskolában tanult tovább: gépészmérnök szeretett volna lenni. Azonban 1913-ban megnyert egy országos illusztrációs pályázatot, és eldöntötte, hogy a művészpályát választja.
A Képzőművészeti Főiskolát Színyei Merse Pál tanítványaként végezte el 1918-ban. Ezt követően Svájcba utazott: a svájci hegyek élményének hatása csaknem mindegyik tájképén érzékelhető. Az 1921-22-es éveket Párizsban töltötte: művészetének modernsége ehhez a város kötődik.
1923-ban rendezte első hazai kiállítását Budapesten, ekkor vette fel édesanyja "Contat" neve C. kezdőbetűjét - és lett Molnár-C. Pál. Itthoni sikerei nyomán Római ösztöndíjat kapott. Itáliában 3 évet töltött el alkotó munkában. A korai reneszánsz tanulmányozása jelentősen befolyásolta művészeti szemléletét.
1935-ben választották meg Battonya díszpolgárává. 1937-ben a Párizsi Világkiállítás aranyérmét és nagydíját is elnyerte: ekkor lett neve világszerte ismertté. 1939-ben XII. Pius pápa aranykeresztet adományozott számára egyházművészeti munkásságáért: 17 magyarországi templom freskóját, oltárképét festette meg, amelyek művészpályájának legnagyszerűbb alkotásai és méltók az egyetemes művészettörténet nyilvántartására is. Molnár-C. Pál sokoldalú művészegyéniség lévén, a fametszés területén is világszínvonalon alkotott a ducait olyan finomsággal metszette meg, mint a rézmetszők a rezet.
Molnár-C. Pál 87 évet élt, életét végigdolgozta. Mintegy 3500 mű került ki kezei közül. Remekművei a világ és Európa számos képtárába is eljutottak. M-C. P - ahogy magát nevezte - 85 évesen döntött úgy, hogy műveinek egy részét szülővárosának, Battonyának adományozza.
A Molnár-C. Pál Emlékház megalakulásában Puja Frigyes - Magyarország akkori külügyminisztere - közvetített a város és a Mester között: az épületet - melyet Lakatos Lajos földbirtokos építtetett az 1800-as évek végén - a leendő célra még Molnár-C. Pál választotta ki. Az Emlékház arányos, szép klasszicizáló stílusával méltó otthont teremtett művészete számára.
A Molnár-C. Pál Emlékház megnyitását a Mester már nem érhette meg, 1981-ben eltávozott az élők sorából. Az emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit.
Csathó András
|
Állandó kiállítások
|
|
