Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.01. - 2024.05.01.
Pécs
2024.04.28. - 2024.04.28.
Dunaszentbenedek
2024.04.28. - 2024.04.28.
Cigánd
2024.04.28. - 2024.04.28.
Edelény
2024.04.27. - 2024.04.27.
Fertőhomok
2024.04.27. - 2024.04.27.
Gyömrő
2024.04.27. - 2024.04.27.
Mezőkövesd
2024.04.27. - 2024.04.27.
Szombathely
2024.04.27. - 2024.04.27.
Tiszaújváros
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
Arnold Ház - Magyaregregy - Márévár
Arnold Ház
Cím: 7332, Magyaregregy - Márévár Rákóczi F. u. 57.
Telefonszám: (72) 420-534
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján
Bonyhádtól 22 kilométerre, délre találjuk a Boldogasszony-völgyében, a Mecsek lábánál, a baranyai Völgység egyik legszebb fekvésű községét, Magyaregregyet.

A környék a római időkben is lakott volt, egy 1554-ből származó írásos emlék már Egregy néven említi, amely az éger fanévre utal. A török uralom alatt végig lakott település maradt. Német lakosai a 18. század végén, a 19. század elején költöztek ide.

A vidék szépsége számos tudóst, írót bűvölt el. Magyaregregy határában játszódik Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regényének nyitó jelenete, és a múltat idézi a falu fölé magasodó Márévár is, amely egy kellemes erdei séta végállomása.

A település néprajzi kincseit Csernavölgyi Endréné tanárnő vezetésével gyűjtötték össze közel 40 éve az akkori honismereti szakkör tagjai. Először a régi iskolában állították ki, jelenlegi helyére az Arnold Házba l997-ben került a gyűjtemény.

Az Arnold család ősei a szomszédos Kisújbánya német fakitermelő lakosai között találhatók. Az 1800-as évek második felében Magyaregregyre kerülve kitartó szorgalommal különféle foglalkozásokba kezdtek, ám igazán sikerre az 1930-as években Arnold Ádám vitte az apai vállalkozásokat, a mészárszéket és a kocsmát. Nagy mezőgazdasági beruházásaik nyomán (pl. cséplőgép, önjáró gőzkazánnal) a környék számos gazdája dolgoztatott velük, illetve sok egyszerű napszámos jutott munkához.

A kocsmához kétágyas vendégszoba is tartozott, mely egész évben foglalt volt. A kocsma gyakorlatilag záróra nélkül működött, sőt a tulajdonosok egy füvészkönyv alapján készült gyógyszerekkel, beszélgetéssel gyógyították a hozzájuk betérők testi-lelki bajait. A mészárszék mindig friss termékeket árusított. A sikertörténetnek végérvényesen az 1950-es év vetett véget, amikor Arnold Ádámot kuláklistára vették, és minden vagyonától megfosztották.

Az épület az 1980-as években a községé lett, ma kultúrház és kiállítóhely működik benne. Mezőgazdasági és háztartási eszközök, szobaberendezés, iskolatörténeti emlékek tekinthetők meg abban a helyiségben, amely egykor a kocsma vendégszobája volt. Eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az Arnold-féle mészárszék a 30-as évekből.