Eseménynaptár
2019. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.03. - 2019.07.24.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2019.06.28. - 2019.10.20.
Budapest
2019.06.28. - 2019.09.28.
Mezőkövesd
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Alföldfásítási Gyűjtemény - Bugac
A múzeum épülete
Cím: 6114, Bugac Felsőmonostor 545.
Telefonszám: (76) 575-520
Nyitva tartás: V.15-IX.15.
Az Alföld őshonos erdei a török korban és az utána következő háborúskodások idején, a vízparti társulások kivételével, csaknem teljesen megsemmisültek. Egyre terjedt a futóhomok. Megkötése nélkül sok helyen már egyszerűen nem lehetett gazdálkodni. Az újrafásítás gondolatát tehát gazdasági kényszer szülte.

Az erdőben való szegénység enyhítésére már a XVIII. század végén és a XIX. század elején történtek intézkedések, próbálkozások. Jelentős előrelépés volt az 1879-es erdőtörvény alapján végzett úttörőmunka, mely főleg a homokterületeket érintette. A századfordulón kiváló erdész szaktekintélyek jóvoltából bontakozott ki az Alföld fásítása: az akkori viszonyokhoz mérten nagy erdősítések színhelye volt Debrecen, Szeged, Szabadka és Kecskemét térsége.

Az 1923-as alföldfásítási törvény olyan rendelkezést hozott, melynek következtében megkezdődhetett a konkrét tervező munka a szik- és homokfásítás alapjainak lerakására és közérdekű létrehozására. Az igazán jelentős fásítás 1947-ben vette kezdetét és az ötvenes években teljesedett ki. A társadalmi változások lehetőséget nyújtottak az erdősítésre kijelölt területek állami tulajdonba vételére. A szocialista mezőgazdaságban megidulhatott az agrárérdekeket szolgáló fásítás is. Az Alföldön mintegy 300.000 hektárral nőtt az erdők területe.

E gigászi munkában a tiszteletet érdemlő nagy elődök méltó követőkre találtak. Az erdészet reménye, hogy a gazdasági rendszerváltást követően a magánszektor is követi a kialakult jó hagyományokat.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Az Alföldőshonos erdei a török korban és az utána következő háborúskodások idején, a vízparti társulások kivételével, csaknem teljesen megsemmisültek. Egyre terjedt a futóhomok. Megkötése nélkül sok helyen már egyszerűen nem lehetett gazdálkodni. Az újrafásítás gondolatát tehát gazdasági kényszer szülte. tovább