2020.08.06.
Magyar Nemzeti Galéria

Visszatértek világjáró kincseink

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

2020.07.30.
Kinizsi Vár Nagyvázsony

Jövő nyárra megújul a nagyvázsonyi vár

Alföldfásítási Gyűjtemény - Bugac
A múzeum épülete
Cím: 6114, Bugac Felsőmonostor 545.
Telefonszám: (76) 575-520
Nyitva tartás: V.15-IX.15.
Az Alföld őshonos erdei a török korban és az utána következő háborúskodások idején, a vízparti társulások kivételével, csaknem teljesen megsemmisültek. Egyre terjedt a futóhomok. Megkötése nélkül sok helyen már egyszerűen nem lehetett gazdálkodni. Az újrafásítás gondolatát tehát gazdasági kényszer szülte.

Az erdőben való szegénység enyhítésére már a XVIII. század végén és a XIX. század elején történtek intézkedések, próbálkozások. Jelentős előrelépés volt az 1879-es erdőtörvény alapján végzett úttörőmunka, mely főleg a homokterületeket érintette. A századfordulón kiváló erdész szaktekintélyek jóvoltából bontakozott ki az Alföld fásítása: az akkori viszonyokhoz mérten nagy erdősítések színhelye volt Debrecen, Szeged, Szabadka és Kecskemét térsége.

Az 1923-as alföldfásítási törvény olyan rendelkezést hozott, melynek következtében megkezdődhetett a konkrét tervező munka a szik- és homokfásítás alapjainak lerakására és közérdekű létrehozására. Az igazán jelentős fásítás 1947-ben vette kezdetét és az ötvenes években teljesedett ki. A társadalmi változások lehetőséget nyújtottak az erdősítésre kijelölt területek állami tulajdonba vételére. A szocialista mezőgazdaságban megidulhatott az agrárérdekeket szolgáló fásítás is. Az Alföldön mintegy 300.000 hektárral nőtt az erdők területe.

E gigászi munkában a tiszteletet érdemlő nagy elődök méltó követőkre találtak. Az erdészet reménye, hogy a gazdasági rendszerváltást követően a magánszektor is követi a kialakult jó hagyományokat.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Az Alföldőshonos erdei a török korban és az utána következő háborúskodások idején, a vízparti társulások kivételével, csaknem teljesen megsemmisültek. Egyre terjedt a futóhomok. Megkötése nélkül sok helyen már egyszerűen nem lehetett gazdálkodni. Az újrafásítás gondolatát tehát gazdasági kényszer szülte. tovább