A jeruzsálemi Izrael Múzeum páratlan műkincseiből nyújt válogatást a Szépművészeti Múzeum június 23-án nyíló kiállítása. A tárlaton látható műtárgyak mintegy 9000 éves időszakot ölelnek át és olyan kuriózumokkal találkozhat a hazai nagyközönség, mint a Holt tengeri tekercsek egy darabja, vagy Rembrandt, Chagall és Rodin remekművei. A mintegy félszáz különleges műtárgyat bemutató tárlat szeptember elejéig látható.

A kiállítás többféle műalkotás - szobrok, régészeti leletek, ötvösmunkák, festmények, zsidó szertartási tárgyak segítségével reprezentálja az 1965-ben megnyílt Izrael Múzeum gyűjteményének átfogó jellegét. A gyűjtemény anyaga a prehisztorikus kortól a kortárs művészetig ível, magába foglalja a világ legátfogóbb kiállítását Izrael országának régészetéről, a zsidó világ anyagi kultúrájáról, valamit - a reneszánsz korától napjainkig - egy gazdag válogatást nyújt képzőművészeti alkotásokból.

A múzeum székhelye, Jeruzsálem többszörös találkozási pont - szent városa három monoteista vallásnak - és földrajzi metszéspont, amely Kelet és Nyugatot összeköti, területének történetét évezredeken át a kultúrák és a vallások találkozása jellemezte.

A bemutatott remekművek az Izrael Múzeum különböző gyűjteményi részeiből, különböző történelmi időszakokból és különböző művészeti területekről származnak, ily módon a kiállítás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet néhány esetben magától értetődő, néhány esetben pedig meglepő kapcsolatra a műalkotások között, valamint képet adjon a térség történetének kulturális sokszínűségéről. E mellett a szakralitás, a spiritualitás értelmezése és művészi megnyilvánulása az a rendezőelv, amely átfogja a budapesti kiállítás egészét.

A kiállítás legrégebbi darabja egy i.e. 7. évezredben, mészkőből készült újkőkori maszk. A júdeai sivatagban talált páratlan lelet a legkorábbi maszkok közül való és valószínű, hogy vallási szertartások, mágikus rítusok során használták.

Későbbről az i.e. 13. századból valók azok az ember alakú, festett terrakotta-koporsók, amelyeket Gáza környékén ástak ki régészek, és amelyek egyértelműen egyiptomi hatásokat mutatnak. A tárlat legértékesebb és talán legizgalmasabb tárgya a 2000 éves holt-tengeri tekercsek egy darabja.

A különleges dokumentumok elő darabjait 1947-ben beduin pásztorok fedezték fel Kirbet Qumrán közelében, a Holt-tenger északnyugati partján. A 20. század egyik legfontosabb régészeti leleteinek tartott pergamentöredékek a Biblia könyveinek másolataiból, valamint apokrif munkákból és egy vallási szekta irataiból származnak. A kiállításon látható a leghosszabb megtalált tekercsnek, az ideális templom részletes tervét ismertető ún. Templom-tekercsnek, egy 40 centiméteres része.

A kiállított műtárgyak között látható egy 17. századból származó, 550 selyempapír lapot tartalmazó aranyozott Korán, valamint számos, Tórához tartozó kegytárgy (köpeny, Tóra mutató, vért, korona). Ezek mellett számos más, a zsidó vallási rítusokhoz köthető tárgy is látható, ilyen például egy áldásmondó-kehely, egy imakönyv, vagy egy, Európa különböző országaiból összegyűjtött fűszertartó-gyűjtemény, amelynek negyven különböző formájú, díszes darabját a Sabbatot lezáró Havdala-szertatásokon használták. A kereszténység emlékeit pedig olyan különleges, ritka tárgyak képviselik, mint például Secondo Piának a Torinói lepelről 1898-ban készített fotográfiájának negatív és pozitív képe.

Az Izrael Múzeum képzőművészeti alkotásait olyan remekművek képviselik, mint Rembrandt: Szent Péter a börtönben című 1631-ben született alkotása - a festmény az újszövetségi Apostolok cselekedetei alapján a jeruzsálemi börtöncellában ábrázolja Péter apostolt, miután letartóztatták Heródes katonái - Nicolas Poussin: A jeruzsálemi Templom kifosztása és lerombolása, Turner jeruzsálemi tájképei, Chagall: A rabbi című festménye, vagy Rodin bronzszobra: Írisz, az istenek hírnöke.

A tárlat gazdag válogatást nyújt a közel-keleti múzeum 20. századi és kortárs anyagából is: Rothko, Serrano, Richter, Anthony Gormley, vagy Mark Wallinger Ecce Homo című, 1999-ben a Londoni Trafalgar téren kiállított, Jézust ábrázoló alkotása önmagukban is figyelemre méltó művei a budapesti kiállításnak.

A tárlat legelején, egyedi és újszerű módon, egy, a kiállításra készített művészeti alkotás fogadja a látogatót. Gerhes Gábor képzőművész, "A bibliai táj" című, 2009 júliusában, a Negev-sivatagban készült kisfilmje egyfajta "szellemi és emocionális kapuként" vezeti be a látogatót a kiállítótérbe.

2008 és 2010 között a Jeruzsálemi Izrael Múzeum felújítás miatt részlegesen zárva tartja a kiállítótereit. Ez a felújítási projekt teszi lehetővé, hogy a jeruzsálemi gyűjtemény számos féltve őrzött, egyébként a múzeum állandó kiállításán szereplő műtárgya 2009 nyarán Budapesten legyen látható.


A kiállítás kurátora Yigal Zalmona, az Izrael Múzeum főkurátora. Rendezője Jerger Krisztina.