Az 1920-as évektől a Klebelsberg Kunó és Gerevich Tibor neve által fémjelzett kultúrpolitika nagy hangsúlyt fektetett a fiatal művészek külföldi képzésére. 1928-30 között a Római Magyar Akadémia kurátora, az olasz orientáltságú Gerevich Tibor az elsők között hívta meg Rómába Aba Novák Vilmost. A kultuszkormányzat legfőbb célja az volt, hogy a művészek "szemlélve Rómának és Itáliának nagy művészeti alkotásait, lehiggadt és letisztult ízléssel térjenek haza." A modern olasz törekvésekkel párhuzamosan Magyarországon is megjelent a historizáló szemléletű újklasszicizmus. Hivatalos támogatása mögött nem titkolt szándékként jelentkezett a reprezentációs célok megvalósítása és a magyar művészet nemzetközi megismertetése.

A harmincas évek elejétől külföldi sikerei és az ezt követő állami megbízások révén ívelt fel Aba Novák pályája, és hamarosan a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott sztárművészévé vált. 1932-ben Padovában az egyházművészeti kiállításon aranyérmet nyert, majd ezt követő évben az első komoly megrendelése a jászszentandrási plébániatemplom freskóinak elkészítése volt. Ugyanebben az évben kis állami aranyérmet kapott. 1936-ban bízták meg a Szegedi Hősök Kapuja, 1938-ban pedig a székesfehérvári Középkori Romkert mauzóleum-freskóinak megfestésével.

Aba Novák szintén állami megbízásként 1937-ben festette meg a Párizsi Világkiállításra a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóját. Jelentőség teli pillanat volt ez, hiszen Trianon után első ízben szerepelt Magyarország a Világkiállításon. Politikai üzentként is felfoghatta Európa, hogy a magyar kultuszkormány e kiemelkedő művészeti seregszemlére a Római Iskola művészeit delegálta.

A magyar pavilon két oldalát borító, 7-7 darabból álló, egyenként 780x 200 cm-es pannó, a magyar és a francia történelem kapcsolódási pontjait örökítette meg. Aba Novák Vilmos, aki a monumentális műfaj kiemelkedő mestere volt, a magyar-francia kapcsolatok több száz éves történetének eseményeit pillanatképekben, szinte filmszerűen örökítette meg. Mint a korabeli filmhíradókban, úgy sorjáznak a pannókon egymás után a barnás tónusban tartott, visszafogott színvilágú jelenetek. Aba Novák a legfontosabb témákat nagyobb léptékben kiemelte, majd végül a különböző eseményeket mondatszalagokkal fűzte össze. Tematikájában többek között megjelenik "a nándorfehérvári ütközetben a magyar hősiesség emlékezetére elrendelt déli harangszó története", a lelkiismeret szabadságát kimondó 1557-es tordai országgyűlés, az esztergomi királyi palota építése, Berlioz, a Rákóczi-induló zeneszerzője, Bercsényi és La Fayette magyar huszárai.

A mű nagy sikert aratott Párizsban, a zsűri Aba Novákot Grand Prix-vel jutalmazta. Talán ennek is köszönhető, hogy a leendő Horthy Miklós Kultúrház (a mai Csók István Képtár és a Megyei Könyvtár) épületének nagytermét a pannók méretéhez igazították. 1944-ben, amikor az épület elkészült, a pannók már nem kerülhettek a tervezett helyükre.