Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.04.06. - 2024.04.06.
Budapest
2024.04.06. - 2024.04.06.
Eger
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1036, Budapest Korona tér 1.
Telefonszám: (1) 212-1245
Nyitva tartás: K-V 10-18
2023.05.12. - 2023.11.26.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 1 gyermek)
2000 HUF
/ család
Belépő Budapest Kártyával
640 HUF
/ fő
Tárlatvezetés magyar nyelven
2000 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
3000 HUF
Hazánk legrégebbi, jogfolytonosan működő vállalata a BÁV (ma Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt.) 1773-ban jött létre. A céget Első Magyar Királyi Zálogház néven Mária Terézia alapította. A kiállításon a BÁV történetén túl a hozzá fűződő színes világba kaphat bepillantást a látogató, megismerve a becsüsök feladatait, és hivatásuk szépségeit.

A zálogházi, bizományi, aukciós és műkereskedelmi tevékenységen túl a tárlat egy személyesebb hangvételű vonulata, illetve egy önismeretei játék hozza közelebb a látogatót a műtárgyakhoz és a BÁV színes világához.

Már az ókori görögök és rómaiak is éltek a hitelezés e módjával. Az első zálogkölcsönzéssel rendszeresen foglalkozó intézmények Kína Kr. u. 5. századi buddhista kolostorai voltak. A 15. században a ferences rend kezdeményezésére alapították meg az első zálogházat, amely a mons pietatis, a „kegyesség hegye” nevet kapta. Míg Európa nyugati részén rövid idő alatt elterjedtek az egyházi és állami fenntartású zálogházak, addig Közép- és Kelet- Európában csak lassan jelent meg az új intézmény. Bécsben 1707-ben nyílt meg Közép-Európa első zálogháza, a Dorotheum. Magyarországon szabályozás híján továbbra is szabadon működtek az uzsorások.

A változás Mária Terézia uralkodása idején következett be: a királynő 1773-ban Magyarországon megalapította a Magyar Királyi Zálogházat, amely a mai BÁV jogelődje. Ez volt az első pénzügyletekkel foglalkozó állami intézmény az országban. Az intézmény a bevételek egy részét a szegények helyzetének javítására fordította. Kezdetben a Zálogházban adománygyűjtő perselyt is elhelyeztek. A Zálogházat 1787-ben II. József Budára költöztette. A pozsonyi intézmény fiókintézményként működött tovább. Tizenöt év múlva a Zálogház ismét székhelyet váltott: Pestre költözött. Ügyeit 1804-ig latinul, majd 1823-ig németül intézték, ezt követően áttértek a magyar nyelv használatára. A századforduló tájára már sokezres ügyfélköre volt a királyi zálogházaknak.

A két világháború közötti időszakban nagy mennyiségű műtárgy került a piacra, árverésre. Így kijelenthetjük, hogy a művészeti árverések története szorosan összekapcsolódik a műgyűjtés, műkereskedelem és a közgyűjtemények történetével. A világválság hatására a harmincas években hatalmas mennyiségű műtárgy cserélt gazdát. Számos múzeum gyarapodott értékes alkotásokkal, Csontváry Kosztka Tivadar Önarcképe is ekkor került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Az ékszerek kereskedelme is ez idő tájt került előtérbe. A zálogház egyfajta mecénási szerepben is feltűnt. A korabeli képzőművészet krémjének számos jeles alkotása itt talált műértő – és vásárló – közönségre.
1951-től Bizományi Áruház Vállalat – BÁV– néven tevékenykedett tovább a cég. A zálogüzletet szolgáltatás jellegű és szociális szempontokra figyelő kereskedelmi tevékenységként határozták meg. 1957-ben a műtárgykereskedelem nagy lendületet vett: a BÁV újraindította a művészi aukciókat. Az első árverést hatalmas érdeklődés övezte, még a Filmhíradó is közvetítette az eseményt. A BÁV logója az érték szimbóluma, a milói Vénusz lett.

A hatvanas évek elején már szakboltok is létesültek. A BÁV specializálódott. Nyíltak például kizárólag műszaki cikkeket, szőrméket, sportcikkeket vagy műtárgyakat forgalmazó egységei. A becsüsök munkáját egyre részletesebb és folyamatosan frissített irányárjegyzékek segítették. A bizományi- és a zálogüzletág katalógusaiban a műszaki cikkektől a gyémántig minden megtalálható volt. A divat, a kínálat, a fogyasztás hiteles kordokumentumai ezek a kiadványok.
Napjainkban az aranytárgyak, ékszerek, értékes órák és műtárgyak alkotják a zálogkölcsönök zömének fedezetét, de a szocializmusban jóval bővebb volt az elzálogosításra bocsátható tárgyak köre. A hatvanas évek végétől megindult a BÁV záloghálózatának visszaépítése. A bezárt fiókok újra kinyithattak. Népszerű zálogtárgyak voltak a ruhák, bőrkabátok és különösen az értékes szőrmebundák, illetve egyes műszaki cikkek. A zálogházat a társadalom minden rétege látogatta.

A Kádár-korszak hetvenes éveitől bővültek a BÁV szolgáltatásai is. Megnyílt a vállalat első ékszerboltja. Évről évre növekedett a lakberendezési cikkek iránti érdeklődés – mindenki a lakását csinosítgatta. A BÁV új szolgáltatásai között szerepelt a lakberendezési tanácsadás is. A vállalat lakberendezési részlegébe egyre több importáru érkezett. Kezdetben a „baráti” országokból, majd a „fejlődő tőkés országokból” (pl. India) kapott a BÁV rendszeresen árucikkeket. A stílbútorok, a régiségek kedvelői a BÁV műtárgyaukcióira jártak. A festmények iránt volt még nagyobb érdeklődés, illetve divatba jött a porcelánok gyűjtése is.

A BÁV a Konsumex-szel közösen 1964-ben, a korábbi üzletek összevonásával nyitotta meg az Operaház és a Balettintézet illusztris szomszédságában az Konsum-tourist üzletét. A konzumboltokban a porcelánok, műtárgyak mellett a márkás italok és cigaretták, a parfümök, Casio órák és a Barbie babák is csak itt voltak beszerezhetők.

Napjainkban a BÁV a gyorskölcsön- és a zálogpiac meghatározó szereplőjének számít. Országos hálózatában közel száz zálogfiókja és galériája van a fővárostól a kisebb településekig. A BÁV aktívan jelen van a műkereskedelemben is. Szerepet vállal a nemzeti kulturális kincsek felkutatásában, megőrzésében, gyarapításában, megismertetésében.

A BÁV a becsüsképzés egyik hazai központja is. Tanfolyamokat szervez gyűjtőknek és a műtárgyak szerelmeseinek.
A kiállítás sokszínű tárgyi anyaggal és számos érdekes információval mutatja be, hogy mi mindenre derülhetne fény „Ha a tárgyak mesélni tudnának…” Igazi különlegesség, hogy a tárlaton az alapítóokirat is megtekinthető, rajta az uralkodónő kézjegyével. A kiállítás másik nagy érdeklődésre számot tevő tárgya az első műtárgyakción már szereplő kalapács, melynek elefántcsontból készült fején egy aukciós jelenet látható.