Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Magyar Természettudományi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1083, Budapest Ludovika tér 2-6.
Telefonszám: (1) 210-1085, (1) 303-6193
Nyitva tartás: H, Sze-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2022.05.16. - 2022.08.22.
időszaki kiállítás, Ókor, régészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, 6-26 éves korig)
1100 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, a tanév idején)
900 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, 62-70 éves korig)
1100 HUF
/ fő
Egyéni kiegészítő jegy
(a Természetbúvár Terembe)
500 HUF
/ fő
A kiállítás a 2016-ban indult, egyiptomi múmiákkal foglalkozó projekt eredményeit és vizsgálati módszereit mutatja be a nagyközönség számára.
Múmia
A projekt gazdája a Magyar Természettudományi Múzeum. A multidiszciplináris vizsgálatok a Magyar Természettudományi Múzeumban, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban és az ELTE Török Aurél Gyűjteményében fellelhető, ókori egyiptomi, mumifikált emberi maradványokat érintették.

A kutatás során alkalmazott módszerek között a klasszikus antropológiai vizsgálatok mellett szerves és szervetlen kémiai elemzések és orvosi képalkotó eljárások egyaránt szerepeltek.

A projektben résztvevő kutatók kiemelt fontosságúnak tekintik a non-invazív, azaz roncsoslásmentes kutatási eljárások keresését és alkalmazását, ezért törekedtek a lehető legkisebb mintamennyiséget igénylő vizsgálati eljárások alkalmazására. A mumifikált maradványokból ennek megfelelően csupán néhány gramm csont, lágyszöveti, és néhány milliméter textil szövet (bandázs) mintavétel történt.

A projekt első fázisában a történeti embertan módszereivel megállapították a halottak nemét, életkorát, majd ezt követően patológiai elváltozásokat kerestek. A csontokon található kóros elváltozásokat azonosították, különös figyelmet fordítva a testet ért traumákra és az esetleges fertőző betegségek nyomaira.

A szénizotópos kormeghatározásokkal behatárolták a múmiák korát. Az eredmények alapján meglepően összetett képet kaptak. A múmiák többsége a Ptolemaiosz–korszakban készült egy kivétellel, amely az Újbirodalom korából való. A kutatott maradványok tehát több mint kétezer-ötszáz, ill. háromezer évesek. Sikerült néhány különleges esetet is azonosítani, amikor az derült ki, hogy a leletek kora középkoriak, azaz nagy valószínűséggel nem ókori eredetűek.

A CT-vel, azaz komputertomográfiával elvégzett vizsgálatok segítségével a mumifikáló anyaggal és a bandázstextillel fedett csontok patológiailag is vizsgálhatóvá váltak. A módszer előnye, hogy a csontmaradványok több irányból és szeletekben elemezhetők, sőt 3D képi modell is készíthető a csontozatról és múmiákról is. A mumifikáláskor alkalmazott anyagok szervesanyag analízise is megtörtént, az adatok kiértékelése után a felhasznált anyagok, illetve a temetés körülményeit tudják pontosítani a kutatók.

A jövőt illetően a testeket borító bandázsszöveteken felfedezett pollen maradványok segítségével lehetőség nyílik a temetkezés pontos időpontjának (évszak) és a múmiák valószínűsíthető földrajzi lelőhelyének is a beazonosítására is.
A tárlat alkalmat ad arra, hogy az ókori kultúra bemutatása mellett figyelmet fordítsunk a 18-19. század folyamán Európában megjelenő Egyiptomot övező rajongásnak is.