Eseménynaptár
2022. október
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2022.10.03. - 2022.11.13.
Gyula
2022.10.02. - 2022.10.04.
Szombathely
2022.10.02. - 2023.03.19.
Szekszárd
2022.10.01. - 2022.10.01.
Balassagyarmat
2022.10.01. - 2022.10.01.
Veszprém
2022.10.01. - 2022.10.02.
Budapest
2022.10.01. - 2022.10.01.
Sepsiszentgyörgy
2022.09.30. - 2022.09.30.
Szombathely
2022.09.30. - 2022.09.30.
Makó
2022.09.30. - 2022.12.17.
Budapest
2022.09.29. - 2022.09.29.
Budapest
2022.09.29. - 2022.09.29.
Budapest
2022.09.29. - 2023.02.05.
Budapest
2022.09.29. - 2022.11.27.
Budapest
2022.09.24. - 2022.11.27.
Miskolc
2022.09.24. - 2022.11.27.
Miskolc
2022.09.23. - 2022.10.23.
Gyula
2022.09.22. - 2022.11.30.
Budapest
2022.09.20. - 2022.10.20.
Budapest
Magyar Természettudományi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1083, Budapest Ludovika tér 2-6.
Telefonszám: (1) 210-1085, (1) 303-6193
Nyitva tartás: H, Sze-V 10-18
2022.05.16. - 2022.08.22.
időszaki kiállítás, Ókor, régészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, 6-26 éves korig)
1100 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, a tanév idején)
900 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, 62-70 éves korig)
1100 HUF
/ fő
Egyéni kiegészítő jegy
(a Természetbúvár Terembe)
500 HUF
/ fő
A kiállítás a 2016-ban indult, egyiptomi múmiákkal foglalkozó projekt eredményeit és vizsgálati módszereit mutatja be a nagyközönség számára.
Múmia
A projekt gazdája a Magyar Természettudományi Múzeum. A multidiszciplináris vizsgálatok a Magyar Természettudományi Múzeumban, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban és az ELTE Török Aurél Gyűjteményében fellelhető, ókori egyiptomi, mumifikált emberi maradványokat érintették.

A kutatás során alkalmazott módszerek között a klasszikus antropológiai vizsgálatok mellett szerves és szervetlen kémiai elemzések és orvosi képalkotó eljárások egyaránt szerepeltek.

A projektben résztvevő kutatók kiemelt fontosságúnak tekintik a non-invazív, azaz roncsoslásmentes kutatási eljárások keresését és alkalmazását, ezért törekedtek a lehető legkisebb mintamennyiséget igénylő vizsgálati eljárások alkalmazására. A mumifikált maradványokból ennek megfelelően csupán néhány gramm csont, lágyszöveti, és néhány milliméter textil szövet (bandázs) mintavétel történt.

A projekt első fázisában a történeti embertan módszereivel megállapították a halottak nemét, életkorát, majd ezt követően patológiai elváltozásokat kerestek. A csontokon található kóros elváltozásokat azonosították, különös figyelmet fordítva a testet ért traumákra és az esetleges fertőző betegségek nyomaira.

A szénizotópos kormeghatározásokkal behatárolták a múmiák korát. Az eredmények alapján meglepően összetett képet kaptak. A múmiák többsége a Ptolemaiosz–korszakban készült egy kivétellel, amely az Újbirodalom korából való. A kutatott maradványok tehát több mint kétezer-ötszáz, ill. háromezer évesek. Sikerült néhány különleges esetet is azonosítani, amikor az derült ki, hogy a leletek kora középkoriak, azaz nagy valószínűséggel nem ókori eredetűek.

A CT-vel, azaz komputertomográfiával elvégzett vizsgálatok segítségével a mumifikáló anyaggal és a bandázstextillel fedett csontok patológiailag is vizsgálhatóvá váltak. A módszer előnye, hogy a csontmaradványok több irányból és szeletekben elemezhetők, sőt 3D képi modell is készíthető a csontozatról és múmiákról is. A mumifikáláskor alkalmazott anyagok szervesanyag analízise is megtörtént, az adatok kiértékelése után a felhasznált anyagok, illetve a temetés körülményeit tudják pontosítani a kutatók.

A jövőt illetően a testeket borító bandázsszöveteken felfedezett pollen maradványok segítségével lehetőség nyílik a temetkezés pontos időpontjának (évszak) és a múmiák valószínűsíthető földrajzi lelőhelyének is a beazonosítására is.
A tárlat alkalmat ad arra, hogy az ókori kultúra bemutatása mellett figyelmet fordítsunk a 18-19. század folyamán Európában megjelenő Egyiptomot övező rajongásnak is.