Eseménynaptár
2022. június
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2022.06.25. - 2022.06.26.
Budapest
2022.06.25. - 2022.06.26.
Budapest
2022.06.25. - 2022.06.26.
Budapest
2022.06.25. - 2022.06.26.
Budapest
2022.06.25. - 2022.06.25.
Vác
2022.06.25. - 2022.06.25.
Zsámbék
2022.06.25. - 2022.06.25.
Pécs
2022.06.25. - 2022.06.25.
Budapest
2022.06.25. - 2022.06.25.
Budapest
2022.06.25. - 2022.06.25.
Csorna
2022.06.25. - 2022.07.27.
Gyula
2022.06.25. - 2022.07.24.
Budapest
2022.06.25. - 2022.08.31.
Szeged
2022.06.25. - 2022.12.31.
Szeged
2022.06.22. - 2022.10.02.
Pécs
2022.06.21. - 2022.08.19.
Budapest
2022.06.19. - 2022.09.09.
Dunaújváros
2022.06.19. - 2023.02.26.
Budapest
2022.06.17. - 2022.07.31.
Budapest
2022.06.17. - 2022.07.17.
Tatabánya
Magyar Természettudományi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1083, Budapest Ludovika tér 2-6.
Telefonszám: (1) 210-1085, (1) 303-6193
Nyitva tartás: H, Sze-V 10-18
2022.05.16. - 2022.08.22.
időszaki kiállítás, régészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, 6-26 éves korig)
1100 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, a tanév idején)
900 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére, 62-70 éves korig)
1100 HUF
/ fő
Egyéni kiegészítő jegy
(a Természetbúvár Terembe)
500 HUF
/ fő
A kiállítás a 2016-ban indult, egyiptomi múmiákkal foglalkozó projekt eredményeit és vizsgálati módszereit mutatja be a nagyközönség számára.
Múmia
A projekt gazdája a Magyar Természettudományi Múzeum. A multidiszciplináris vizsgálatok a Magyar Természettudományi Múzeumban, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban és az ELTE Török Aurél Gyűjteményében fellelhető, ókori egyiptomi, mumifikált emberi maradványokat érintették.

A kutatás során alkalmazott módszerek között a klasszikus antropológiai vizsgálatok mellett szerves és szervetlen kémiai elemzések és orvosi képalkotó eljárások egyaránt szerepeltek.

A projektben résztvevő kutatók kiemelt fontosságúnak tekintik a non-invazív, azaz roncsoslásmentes kutatási eljárások keresését és alkalmazását, ezért törekedtek a lehető legkisebb mintamennyiséget igénylő vizsgálati eljárások alkalmazására. A mumifikált maradványokból ennek megfelelően csupán néhány gramm csont, lágyszöveti, és néhány milliméter textil szövet (bandázs) mintavétel történt.

A projekt első fázisában a történeti embertan módszereivel megállapították a halottak nemét, életkorát, majd ezt követően patológiai elváltozásokat kerestek. A csontokon található kóros elváltozásokat azonosították, különös figyelmet fordítva a testet ért traumákra és az esetleges fertőző betegségek nyomaira.

A szénizotópos kormeghatározásokkal behatárolták a múmiák korát. Az eredmények alapján meglepően összetett képet kaptak. A múmiák többsége a Ptolemaiosz–korszakban készült egy kivétellel, amely az Újbirodalom korából való. A kutatott maradványok tehát több mint kétezer-ötszáz, ill. háromezer évesek. Sikerült néhány különleges esetet is azonosítani, amikor az derült ki, hogy a leletek kora középkoriak, azaz nagy valószínűséggel nem ókori eredetűek.

A CT-vel, azaz komputertomográfiával elvégzett vizsgálatok segítségével a mumifikáló anyaggal és a bandázstextillel fedett csontok patológiailag is vizsgálhatóvá váltak. A módszer előnye, hogy a csontmaradványok több irányból és szeletekben elemezhetők, sőt 3D képi modell is készíthető a csontozatról és múmiákról is. A mumifikáláskor alkalmazott anyagok szervesanyag analízise is megtörtént, az adatok kiértékelése után a felhasznált anyagok, illetve a temetés körülményeit tudják pontosítani a kutatók.

A jövőt illetően a testeket borító bandázsszöveteken felfedezett pollen maradványok segítségével lehetőség nyílik a temetkezés pontos időpontjának (évszak) és a múmiák valószínűsíthető földrajzi lelőhelyének is a beazonosítására is.
A tárlat alkalmat ad arra, hogy az ókori kultúra bemutatása mellett figyelmet fordítsunk a 18-19. század folyamán Európában megjelenő Egyiptomot övező rajongásnak is.