Eseménynaptár
2020. október
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2020.10.28. - 2020.10.28.
Budapest
2020.10.28. - 2020.10.28.
Budapest
2020.10.28. - 2020.10.28.
Budapest
2020.10.28. - 2020.10.28.
Szekszárd
2020.10.28. - 2020.10.28.
Pécs
2020.10.28. - 2020.11.11.
Dunaújváros
2020.10.27. - 2020.10.27.
Budapest
2020.10.27. - 2020.10.27.
Szekszárd
2020.10.27. - 2020.10.27.
Pécs
2020.10.26. - 2020.11.26.
Budapest
2020.10.25. - 2021.12.31.
Debrecen
2020.10.22. - 2020.11.28.
Miskolc
2020.10.21. - 2021.06.06.
Veszprém
2020.10.18. - 2020.12.27.
Kápolnásnyék
2020.10.17. - 2020.11.29.
Balatonfüred
2020.10.16. - 2020.11.16.
Zirc
2020.10.16. - 2020.11.16.
Kecskemét
2020.10.16. - 2020.12.31.
Zirc
2020.10.15. - 2021.02.07.
Miskolc
2020.10.14. - 2021.01.31.
Budapest
Országos Széchényi Könyvtár - Budapest
Az Országos Széchényi Könyvtár Múzeuma a Budavári Palota F épületében található.
Cím: 1014, Budapest Budavári Palota, F épület
Telefonszám: (1) 224-3742
Nyitva tartás: K-Szo 9-20
állandó kiállítás, földrajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
virtuális kiállítás
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(10 fő felett)
300 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
Belépő diákoknak
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
Folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.
Északnyugat-Magyarország térképe
Célunk sokrétű gyűjteményünk közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben, kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. Nemzeti könyvtári küldetésünket szem előtt tartva kultúrkincseinket jó minőségben és szabad licenc alatt publikáljuk, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá tesszük. A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítjük.

KUKKANTS BE A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSBA >> 

A hazai vonatkozású anyag egyik legkülönlegesebb darabja az az 1670 és 1682 között készült térkép, amely Északnyugat-Magyarországot ábrázolja. A képen az ország nyugati sávjában húzódó – a császári fővárost, Bécset védő – török kori végvárvonal és a Bécsig húzódó mögöttes terület látható. A császári döntéshozók érdeklődésének homlokterébe tartozó vidékről készült műre valószínűleg nagy lehetett a kereslet a polgári lakosság körében is, mivel Érsekújvár elestével mindennapossá vált a török támadástól való félelem. Nem alaptalanul, hiszen 1683-ban a török főerők Bécs ostromára indultak.

A külföldi anyagrészben az európai területek mellett Tűzföldtől Kubán keresztül Szumátráig számos különleges tájat bemutatunk.

A válogatás legrégebbi darabja egy 1614-ben készült, az ókori Görögországot ábrázoló történelmi térkép.

A portugálok által a 16. században alapított Olinda (Brazília) holland elfoglalását bemutató 1630-as térkép az úgynevezett újságtérképek egyik példája. Ezek látképeket, térképeket és életképeket esetenként többnyelvű, szöveges ismertetőkkel egyesítő grafikai kiadványok, amelyek a 17. század első felében váltak népszerűvé Hollandiában.

Az 1700-as években megnőtt az érdeklődés az antik – így az ókori római – kultúra iránt, ezért Pompeji feltárása is új stádiumába lépett a 18. század közepére. A munkálatokat 1748-ban kezdték el, de a várost csak 1763-ban, egy ókori felirat alapján tudták végleg beazonosítani, és ekkor vált látogathatóvá is. Pompeji város Francesco Piranesi (1758/1759–1810) alkotta térképe hosszú ideig az egyetlen kartográfiai ábrázolása volt a tragikus sorsú, a Vezúv Kr. e. 79-es kitörése következtében elpusztult városnak, amelyet hatalmas hamu- és kőzettömeg temetett el. A térkép 1785 és 1793 között háromszor is megjelent, az adatbázisban látható példány a második, 1788. évi kiadás. A dokumentum kiemelt történeti értékét az adja, hogy pontos képet ad az ásatások akkori állapotáról.

A „Földabrosz” szolgáltatást folyamatosan bővítjük Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárunk változatos gyűjteményének további részeivel, azonos nevű térképtörténeti blogunk pedig megújul, s a későbbiekben az oldal szerves részét alkotja majd.