Eseménynaptár
2020. április
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2020.04.01. - 2020.04.01.
Budapest
2020.03.29. - 2020.03.29.
Budapest
2020.03.28. - 2020.03.28.
Budapest
2020.03.28. - 2020.06.28.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.25. - 2020.03.25.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.21. - 2020.08.31.
Tiszafüred
2020.03.21. - 2020.03.29.
Kecskemét
2020.03.19. - 2020.07.19.
Szabadka
2020.03.14. - 2020.05.03.
Kecskemét
2020.03.13. - 2020.04.09.
Fülek
2020.03.12. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.11. - 2020.05.31.
Budapest
2020.03.11. - 2020.03.25.
Dunaújváros
2020.03.10. - 2020.04.19.
Hódmezővásárhely
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
Magyar Képzőművészeti Egyetem - Budapest
Cím: 1062, Budapest Andrássy út 69-71.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2020.02.13. - 2020.03.13.
festészet, időszaki kiállítás, képzőművészet, szobrászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az Európai Iskola nevű művészcsoport Európába vezető „hidat” akart művészetével létrehozni, de 1948-ra, a szocialista realizmus időszakában saját hazájában is elszigetelődött és csakhamar meg is szűnt. Tagjai szellemi emigrációba kényszerültek. Az Állami Bábszínház akkor, a kommunista kultúrpolitika látóteréből szinte teljesen kiesve, cenzúramentesen, amolyan „törvényen kívüli” helyként működött. Így menedéke lett az új politikai rendszer követelményeihez igazodni nem akaró művészeknek.

Bod László igazgató kérte fel a képzőművészeti műhely vezetésére Jakovits József szobrászművészt, illetve a Képzőművészeti Főiskola tanáraitól, köztük az ekkor még ott tanító Korniss Dezsőtől kért segítséget a tervezéshez – mindketten az Európai Iskolának voltak a tagjai, és egyikük sem mutatott hajlandóságot ekkor – és később sem – a szocialista realizmus követelményeinek megfelelni. A legendás Rottenbiller utca 1. szellemének legautentikusabb képviselője Bálint Endre volt (a hely lényegét meghatározó, fiatalon elhunyt Vajda Lajos örök barátja), aki az ötvenes évek elején plakátterveket készített a Bábszínháznak. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után megélhetést keresve ide került Ország Lili is, mint díszletfestő-festőművész. Kettejük között mély mester és tanítványa barátság alakult ki, melyben egy idő után az építő alkotói gondolatok már nem csak egy irányban áramoltak. Az ösztöndíjas Márkus Anna számára is ebben a műhelyben nyílt ki a főiskolán eltitkolt posztimpresszionizmuson túli világ. Bródy Vera is itt tanulta meg a szakmát és egy új látásmódot Jakovits Józseftől. E pezsgő szellemi körhöz csatlakozott Pilinszky János is. Így ez a műhely hamarosan ismert lett művészeti körökben és mindenki megfordult itt, művészek, színészek, zeneszerzők, rendezők, így a szellemi ellenállás egyfajta fészke lett.

A Bábszínház az ország történetének egyik legsötétebb időszakában a nyugalom szigete volt, az akkor még egyetlen hivatásos magyarországi bábszínház alkotói ki tudtak bújni a kötelező szabályok béklyóiból. Egy humortalan korban megnevettette a felnőtteket, a gyerekeknek szóló mesék pedig álomvilágot kínáltak nézőiknek. S menedéket, megélhetést nyújtott azoknak a kultúrpolitika által tiltott kategóriába sorolt művészeknek, akik műtermük magányában különleges, az egész magyar művészetet meghatározó műveket alkottak.


Sajtókapcsolat: Tóth Eszter, +36 30 249 1154, press@mke.hu