Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1037, Budapest Kiscelli utca 108.
Telefonszám: (1) 388-7817, (1) 250-0304
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-III.31.: K-V 10-16
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2016.10.20. - 2016.11.02.
helytörténet, időszaki kiállítás, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
900 HUF
Belépő diákoknak
450 HUF
Csoportos belépő diákoknak
350 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
450 HUF
Belépő családoknak
1300 HUF
/ család
Fotó
500 HUF
Videó
1500 HUF
A tárlat a Moszkva tér történetét, emlékeit, múltját és jelenét dolgozza fel. A Széll Kálmán tér a városi közlekedésben és a város életében betöltött szerepe révén az utóbbi évtizedekben Budapest egyik ikonikus helyévé vált. Az átalakítás, újjáépítés során több olyan szimbolikus elem is elkerült onnan, mint az óra, a kandeláberek stb., amelyek évtizedeken keresztül egyet jelentettek a Moszkva térrel.
Széll Kálmán (Moszkva) tér, 1952.
A kiállítást megelőzte egy tárgy- és emlékgyűjtő kampány, amelyre számos izgalmas tárgy is érkezett. Ilyen a Kalef galeri tag, Ujlaki Dénes szalagos magnója és bakelitlemezei, a moszkvateres Török Ferenc Interkosmos rakétája, valamint a híres Moszkva téri lányok című dal énekesének, Toldy Máriának a klipben szereplő blúza és a hajdani Széll Kálmán téri lakos, Marika néni korcsolyája. A Kiscelli Múzeum nemcsak begyűjtötte ezeket az emblematikus tárgyakat, hanem folyamatosan dokumentálja és tudományosan feldolgozza a tér történetét. Ennek eredményeit láthatja most a nagyközönség.

A tér a legidősebbeknek Széll Kálmán, a következő generációnak Kalef, az 1960-as, 1970-es években születetteknek, vagy a későbbi nemzedéknek mindörökké Moszkva tér marad. A legfi atalabbak számára, illetve, akiknek semmilyen kötődésük sincs a térhez, azoknak 2011 óta újra Széll Kálmán tér a valamikori Gödör.

Képzeljük el, milyen lehetett egy Széll Kálmán téri lakos számára, amikor a békés, polgári idillt árasztó sportközpont helyén forgalmas közlekedési csomópontot hoztak létre, s ablakuk alól a teniszlabdák és az ütőhúrok surrogása, a sportversenyek diadalittas éljenzése helyett a hurokvágányon csikorgó villamoskerekek hangja hallatszott föl! Pedig mai szemmel az 1941-es átrendezés építészetileg és térszervezésileg kifejezetten figyelemreméltó, a budai terület bekapcsolása a nagyváros közlekedéshálózatába elkerülhetetlen és jelentős előnyökkel bíró beruházás volt.

Egyértelműen negatívnak, mondhatni arrogánsnak tekinthető a Rákosi-kormány tíz évvel később hozott intézkedése, melynek során az orosz csapatok által szétlőtt Széll Kálmán teret Moszkva térré nevezte át. Az erőszakos névváltoztatásra a lakosság egy része csendes ellenállással válaszolt: az új nevet hosszú évtizedeken keresztül következetesen nem használta.

A Moszkva tér elnevezés csak a hetvenes évek végére értékelődött át, ekkora nőtt fel az az új generáció, a kádári konszolidáció nemzedéke, akik számára a Moszkva tér moszkvájának már semmi köze nem volt a megszállók fővárosához: a moszkvatér, a moszkva, vagy moszkvás kiüresedett, könnyen kimondható zenei hangsorrá alakult, amely ismerősen csengett a hangosbemondókból és valamiféle megmagyarázhatatlan biztonságérzetet adott az óra alatti találkozók megbeszéléséhez.

A Moszkva téren 1972-ben „állt meg az idő”, amikor a régi villamos hurokvágány közepéről az ikonikus időmérő kikerült az aszfaltozott felületre. Az egyre növekvő gépjármű- és utasforgalom, illetve az újonnan épített metróállomás miatt átszabott tér arculata a hetvenes évektől kezdve hosszú évtizedekre – már-már úgy tűnt, örökre – állandósult. A három budai kerület határán fekvő „senki földje” karbantartás és átgondolt fejlesztések helyett a nyolcvanas évek végétől az idő és az emberi pusztítás áldozata lett. Megemésztette a kosz, a szemét, berepedezett burkolatán és rothadó építményein szervezetlen és burjánzó organizmusok rendezkedtek be.

Az emlékidézésen és a történeti kalandozáson túl akad nézni való azok számára is, akiket az átalakulás és a felújított tér érdekel. A kiállításon láthatók a – 2011-től újra Széll Kálmánról elnevezett – tér építészeti megújítására kiírt pályázat nyertesének, az Építész Stúdiónak a tervei, a Szövetség’39 csoport által tervezett új óra makettje, valamint – Tomanovics Gergelynek köszönhetően – az átépítés timelapse videója.

A Real 5D technika révén pedig betekintést nyerhetünk a tér modern, 21. századi arculatát megkomponáló átalakítási munkálatokba és azok eredményeibe is.

A három részre tagolódó kiállítás a tér történetének bemutatásával kezdődik, a műtárggyá átlényegült, Moszkva téri óra alatti emléktérrel folytatódik és a kiscelli kastély hangulatos kertjében, kortárs irodalmi idézetek között zárul.

A Széll Kálmán tér történetét bemutató tematikus egységekben megismerhetjük, hogyan lett az egykori agyagbányából az egyik legfontosabb budai közlekedési csomópont, és vajon ki tervezte a mindannyiunk számára ismerős „legyező” vagy az egykori „gomba” épületét. Megtudhatjuk, kik voltak a tér aktív használói és híres lakosai.

Ez utóbbi egység átvezet a kiállítás emléktér-részébe, ahol a múzeum templomterébe befüggesztett egykori óránál újra randevúzhatunk, kanapékba süppedve olvashatjuk, hallgathatjuk ismert és hétköznapi emberek Moszkva térhez fűződő élményeit, szemezgethetünk az elmúlt évtizedek művészeti projektjeiből (video-, film-, fotó-, vizuális, képzőművészeti és irodalmi alkotásokból), illetve ha van, hozzátehetjük a kiállításhoz saját emlékeinket is.

Végül a múzeum kertjében, függőágyakban megpihenve kalandozhatunk kortárs szerzőknek a térhez kötődő irodalmi alkotásaiban.