1933-tól kezdve folyamatosan érkeztek Sanghajba a Németországból, majd a német megszállás alatt álló területekről menekülő zsidók. A menekülthullám 1939-ben érte el tetőfokát, ám miután megkezdődtek a japán-amerikai összecsapások a Csendes-óceánon, Sanghaj kapcsolata megszakadt a külvilággal. Becslések szerint 1933 és 1941 között legkevesebb mintegy 180 ezer zsidó keresett menedéket a városban, ahol megpróbáltatások között, de mégis szabadon élhettek.

1942 júliusában Sanghajba látogatott Josef Albert Meisinger ezredes, a Gestapo Japánba kihelyezett összekötő tisztje, hogy a megszálló japán helytartók elé tárja a zsidók kiirtásáról szóló „végső megoldás” (Endlösung) tervét. Bár ez a terv Németország és Japán nézetkülönbségei valamint különféle egyéb szövevényes tényezők miatt soha sem valósult meg, mindenesetre a japán hatóságok bejelentették, hogy Sanghaj Hongkou nevű kerületében „hontalan menekültek korlátozott lakóövezetét” alakítják ki. A zsidó menekültek itt a helybéli kínai lakosság segítségével megmenekültek a Holokauszt pusztításától, s átvészelték a háborút.

Mindebben nem kis szerepet játszott a magyar Komor Pál, aki a tiszteletbeli konzulként működött Sanghajban. Amikor a menekültek áradata kezdett partra szállni, Komor kiaknázta kiterjedt társadalmi és üzleti kapcsolatait, hogy pénzt szerezzen élelemre, tejre, szénre, lakhatásra, kisdedóvóra és óvodai szolgáltatásokra, valamint a kiutasítottak és elnyomottak munkához juttatására.

A zsidó menekültek és Sanghaj történelmének e közös szakasza egyrészről annak a története, ahogyan az emberek a bajban gondoskodó szeretetet és oltalmat nyújtanak egymásnak. Ez a rendkívüli élethelyzet különleges baráti szövetséget alakított ki a kínai és a zsidó nép között, ugyanakkor megismerhető általa a kínai nép emberségessége.

2007-ben, az egykori „hontalan menekültek korlátozott lakóövezetének” területén, a Hongkou negyedben alapították meg a Sanghaji Zsidó Menekültek Emlékmúzeumát, mely gazdag gyűjteménnyel, valamint magas színvonalú technikával mutatja be a korszakot az érdeklődők számára. Ennek a múzeumnak a dokumentum és szöveganyagából érkezett egy világot jár gazdag válogatás most Budapestre. Ezt most a Budapesti Történeti Múzeumban a történések magyar főszereplőjének, Komor Pálnak az unokája, Valerie Komor és a sanghaji magyar konzulátus munkatársa, Révész Ágota révén az egykori tiszteletbeli konzul életútját és családját bemutató kamara kiállítással egészítettünk ki.

A Menekülés Sanghajba című kiállítás a kínai szervezők reményei szerint a „szeretetről és megbocsátásról” szól, és remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy az emberek éberen ügyeljenek, és ne engedjék, hogy a történelem tragikus eseményei újból megismétlődhessenek.