|
Cím: 9090, Pannonhalma Vár 1.
Telefonszám: (96) 570-191, (96) 570-100
E-mail: info@osb.hu
Nyitva tartás: I.2-III.20.: K-V 10-15
III.22-IV.30.: K-V 9-16 V.1-31.: H-V 9-16 VI.1-IX.30.: H-V 9-17 X.1-XI.11.: K-V 9-16 XI.12-XII.31.: K-V 10-15 |
Belépő zarándokoknak
|
700 HUF
|
|
Belépő magyar nyelvű tárlatvezetéssel
|
1800 HUF
|
|
Belépő magyar nyelvű tárlatvezetéssel
(rövidített, liturgikus események alatt)
|
1000 HUF
|
|
Belépő magyar nyelvű tárlatvezetéssel nyugdíjasoknak
|
850 HUF
|
|
Belépő magyar nyelvű tárlatvezetéssel nyugdíjasoknak
(rövidített, liturgikus események alatt)
|
500 HUF
|
|
Belépő magyar nyelvű tárlatvezetéssel családoknak
|
3900 HUF
|
/ család
|
Belépő magyar nyelvű tárlatvezetéssel családoknak
(rövidített, liturgikus események alatt)
|
2100 HUF
|
/ család
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel
|
2500 HUF
|
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel
(rövidített, liturgikus események alatt)
|
1800 HUF
|
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel diákoknak
|
850 HUF
|
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel diákoknak
|
1500 HUF
|
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel diákoknak
(rövidített, liturgikus események alatt)
|
500 HUF
|
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel diákoknak
(rövidített, liturgikus események alatt)
|
1200 HUF
|
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel családoknak
|
6300 HUF
|
/ család
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel családoknak
(rövidített, liturgikus események alatt)
|
3500 HUF
|
/ család
|
Belépő idegen nyelvű tárlatvezetéssel zarándokoknak
|
1500 HUF
|
|
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(10 fő alatt, nem kiírt időpontban)
|
15000 HUF
|
|
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(10 fő alatt, nem kiírt időpontban, liturgikus események alatt)
|
8000 HUF
|
|
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(10 fő alatt, nem kiírt időpontban)
|
20000 HUF
|
|
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(10 fő alatt, nem kiírt időpontban, liturgikus események alatt)
|
10000 HUF
|
A Pannonhalmi Főapátság idei időszaki kiállítása a görög és a latin kereszténység képmásokhoz és képekhez fűződő összetett viszonyának fontos, a nagyközönség számára kevéssé ismert elemeit mutatja be az ikon, az ereklye és a táblakép médiumán keresztül.
A kiállításra kerülő anyag mind történeti, mind művészettörténeti értékét tekintve rendkívülinek mondható. A kiállítást az is különlegessé teszi, hogy számos, Magyarországon még nem látott tárgy és itthoni gyűjtemények anyagának egyedi ötvözésével valósult meg.
A bemutatott ikonok közül kiemelkedik a zadari (Horvátország) Egyházművészeti Kiállítás 13. századi Mária-‐ikonja. Emellett látható egy 15. századi Mária-ikon a Szépművészeti Múzeumból (Budapest) és egy 18. századi Megváltó-ikon a Szerb Egyházi Múzeumból (Szentendre). A Pannonhalmi Főapátság saját gyűjteményéből két 17. századiDeészisz-ikon kerül bemutatásra.
A tárlaton három ereklye kerül bemutatásra. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedik a melki (Ausztria) Bencés Apátságból való 13. századi fejereklyetartó, amelyet mind történeti (esetleges magyar - székesfehérvári), mind pedig esztétikai (szuggesztív profil) aspektusa kiemel. A zadari (Horvátország) Egyházművészeti Kiállításról egy 14. századi Keresztelő Szent János kézereklyetartó és egy 1332-re datált Mária Magdolna ereklyetartó büszt kerül bemutatásra.
A kiállítást Nagy Dénes dokumentumfilmje zárja, amely két középkori helyszínre vezeti el a látogatót: a burgundiai (Franciaország) Vézelay katedrálisába, ahol Mária Magdolna ereklyéjét őrzik, és a bukovinai Sucevita (Románia) román ortodox kolostorába, amely kívülről is festett templomáról híres. A film a két monasztikus szerzetesi közösség életébe pillant be, s rajtuk keresztül jelenik meg e két eltérő világ erős atmoszférája: színei, fényei, csendje és a szent tárgyakhoz való viszonya.
A kiállítás célja, hogy a látogató szembesüljön a görög és latin képtisztelet összefonódó történetével, amely mind vallástörténeti, mind pedig művészettörténeti szempontból különösen jelentős. A képtisztelet vallástörténeti kérdései a keresztény felekezetek közötti párbeszéd fontos elemét jelentik. A vallási kultuszképnek művészeti képpé való átalakulása pedig az utóbbi évtizedekben a művészettörténeti kutatás és képtudomány központi kérdésévé vált.