Eseménynaptár
2019. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2019.06.25. - 2019.06.25.
Veszprém
2019.06.24. - 2019.06.28.
Vác
2019.06.24. - 2019.06.28.
Budapest
2019.06.24. - 2019.06.28.
Győr
2019.06.22. - 2019.06.23.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.23.
Debrecen
2019.06.22. - 2019.06.23.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.22.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.22.
Budapest
2019.06.22. - 2019.06.22.
Budapest
2019.06.22. - 2019.11.02.
Pécs
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szentes
2019.06.22. - 2019.06.26.
Budapest
2019.06.22. - 2019.08.31.
Pécs
2019.06.22. - 2019.07.31.
Tiszafüred
2019.06.22. - 2019.07.31.
Győr
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
állandó kiállítás, gazdaság, közlekedés, lovas közlekedés, szolgáltatás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF

A szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységének rábcakapi telkén álló 19. században épült pajtában megrendezett interaktív kiállításnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Kocs településen kifejlesztett és onnan európai hódító útjára induló hagyományos magyar közlekedési eszközre. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, több ütemben végbement felújítási program lehetőséget adott arra, hogy a múzeum birtokában lévő rossz állapotú kocsik és szekerek közül húsz új köntösbe öltözzön és bemutassák őket az érdeklődőknek.

 

A közlekedés történetének kezdete egyidős az emberiség történetével, hiszen maga az ember is egy idézőjelbe tett közlekedési eszköz, elég csak az afrikai gyalogkaravánokra gondolni. A tényleges tárgyi eszközök tekintetében, a valódi előrelépést a szán, a csónak és kocsi feltalálása jelentette. A közlekedés és a teherhordás évszázadok óta legfontosabb eszközei viszont kétségtelenül a négykerekű járművek voltak, a magyar parasztság által használt eszközök között pedig a legbonyolultabb, legösszetettebb szerkezetnek a kocsi számított.

 

A Kocsik és szekerek című kiállításban meghökkentő, újszerű megoldásokkal nyílik lehetőség találkozni, így került a pajta mennyezetére egy felfüggesztett szekér, melyen jól megfigyelhető, hogy pontosan milyen elemekből épül fel a jármű, de már a tájegységbe kanyarodva is megragadja a figyelmet -és csalogatja a látogatót a kiállítási helyszínére- a pajta tetejére helyezett közlekedési eszköz.

 

A tárlat első fele a magyar fejlesztésű kocsi eredetének bemutatására koncentrál, majd a magyar kocsi Európára gyakorolt hatását veszi górcső alá. A kiállítás azon túl, hogy ad egy fejlődéstörténeti áttekintést, játékos kereteken belül, installált szekerek és kocsik mellett érintőképernyők segítségével ismerteti meg az érdeklődőket ahagyományos közlekedés kulturális jellemzőivel, többek közt válaszol azokra a kérdésekre, hogy mi a kocsi és a szekér közti alapvető különbség, milyen mesterségek találkoztak egy-egy kocsi elkészítésekor, hány ló húzta a híres magyar kocsit, vagy milyen a rakoncátlan szekér.

 

Egy érdekességgel is kiegészül: QR kódok alkalmazásával nyílik lehetőség bővebb információkhoz jutni. Az érdeklődők a ló, szamár, illetve szarvasmarha betanítás és befogás eszközeihez a pajta falain illusztratív fotók segítségével kerülnek közelebb. A tárlat nem mellőzi a járműveket készítő iparosok - a "kerekesek", kovácsok - munkájának részleges bemutatását sem: a Magyar Kovácsmíves Céh filmjéből feltárulnak a magyar hagyományos járművek készítésének titkai.

 

A járművek időről időre cserélődnek, így az érdeklődők a mindig új és új magyar hagyományos járművekkel találkozhatnak, sőt a tárlatban helyet kap a halottas-, lőcsös- és postakocsi is. A különböző funkciójú, paraszti használatból a múzeumba került kocsik és szekerek mellett felbukkannak a polgári és az úri közlekedés járművei éppúgy, mint a 20. század második felében végbement modernizáció eredményeként készített gumikerekes, modern alvázra épített kocsik is.

 

A paraszti járműkultúra gazdag példatárát felhasználva a kiállítás rendezői a mobilitás történeti jellemzőinek hiteles és ma is tanulságos bemutatását valósítják meg.