2024. július 27. szombat
Liliána, Olga
Bihari Múzeum - Berettyóújfalu
 |
Cím: 4100, Berettyóújfalu Kálvin tér 1.
Telefonszám: (54) 402-390, (54) 500-340
E-mail: bihari.muzeum@gmail.com
Nyitva tartás: H-P 9-16
Minden hónap utolsó előtti szombatján, illetve nemzeti ünnepeinken a múzeum 10-16 óráig nyitva tart. A legalább két héttel korábban bejelentkezett csoportokat szombaton és vasárnap is fogadjuk előre egyeztetett időpontban 10-16 óra között! |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
500 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
(6-26 év )
|
250 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 év)
|
250 HUF
|
|
|
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(25 főig)
|
1000 HUF
|
/ csoport
|
|
Fotó
|
500 HUF
|
|
|
Videó
|
500 HUF
|
Az I. világháború után, 1920. április 30-án Berettyóújfalu nagyközség Csonka Bihar Vármegye székhelye lett. 1922-től nagyarányú fejlesztések következtek: villamosítás, iskola, útépítések, valamint ekkor épült a Vármegyeháza, a Honvédlaktanya, s a Tisztviselő-telep is.
Fráter László alispán idejében készült el a Leventeház, a Gróf Tisza István Közkórház és a Posta-palota. A főtéren felállították a Hősök szobrát, a Tisza Kálmán-szobrot és 1933-ban az Országzászlót. Kiépült a városközpont, üzletek sora nyitotta meg kapuit, melyek a vármegye lakosságának igényeit próbálták kielégíteni. Zádor Márton és Marschalkó József divatáruboltja mellett az egyik legjelentősebb üzlet Konrád György író édesapjának, Konrád Józsefnek a vaskereskedése volt a zsinagóga mellett. Az ipari üzemek közül a Nyíri-féle gőzmalom emelkedik ki.
A megyeszékhellyé vált nagyközségben - amint azt Nadányi Zoltán költő írja egyik versében: a faluvárosban - három banknak és 6 biztosítótársaságnak volt képviselete, 12 kulturális és jótékonysági, valamint 5 sportegyesület tevékenykedett. Volt sportpálya, jégpálya, 10 teniszpálya, egy strand és egy kádas gőzfürdő. 1926-ban Makk Károly filmrendező édesapja, Makk Kálmán Apolló néven mozit is nyitott a Berettyóújfaluban. 1920 és 1940 között hosszabb-rövidebb ideig összesen 10 újságot adtak ki városunkban.
Fráter László alispán idejében készült el a Leventeház, a Gróf Tisza István Közkórház és a Posta-palota. A főtéren felállították a Hősök szobrát, a Tisza Kálmán-szobrot és 1933-ban az Országzászlót. Kiépült a városközpont, üzletek sora nyitotta meg kapuit, melyek a vármegye lakosságának igényeit próbálták kielégíteni. Zádor Márton és Marschalkó József divatáruboltja mellett az egyik legjelentősebb üzlet Konrád György író édesapjának, Konrád Józsefnek a vaskereskedése volt a zsinagóga mellett. Az ipari üzemek közül a Nyíri-féle gőzmalom emelkedik ki.
A megyeszékhellyé vált nagyközségben - amint azt Nadányi Zoltán költő írja egyik versében: a faluvárosban - három banknak és 6 biztosítótársaságnak volt képviselete, 12 kulturális és jótékonysági, valamint 5 sportegyesület tevékenykedett. Volt sportpálya, jégpálya, 10 teniszpálya, egy strand és egy kádas gőzfürdő. 1926-ban Makk Károly filmrendező édesapja, Makk Kálmán Apolló néven mozit is nyitott a Berettyóújfaluban. 1920 és 1940 között hosszabb-rövidebb ideig összesen 10 újságot adtak ki városunkban.
|
|
