Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
agrártörténet, állandó kiállítás, gazdaságtörténet, helytörténet, néprajz, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF
A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát!
Dél-dunántúli falukép
A Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogyország, Tolna és Zala a középkorban sűrűn lakott, aprófalvas terület volt, melynek nagy része a török hódoltság korában elnéptelenedett. A 16. századtól rácok, bunyevácok, sokácok és magyarok éltek itt együtt. A mai napig népszerű mohácsi busójárás sokác eredetű hagyomány.

A Rákóczi szabadságharc alatt a szerbek egy része délebbre húzódott, helyükre utóbb egyre több német telepes érkezett a Dunán hajóval a Német Birodalomból. Tolnát és Baranyát ezért is nevezik Schwäbische Türkei-nak.

A terület magyar lakosságának túlnyomó része református, ez a házak berendezési tárgyaiban is megjelenik, így például a szobákat díszítő, hazafias témájú olajnyomatokon vagy a díszes lakástextíliák motívumai között. A betelepült németek többnyire a római katolikus és az evangélikus egyházhoz tartoztak, a sokácok és bunyevácok római katolikusok, a szerbek pedig szerb ortodoxok voltak.

1585-ben a Tolna megyei Grábócon szerb ortodox szerzetesek telepedtek le, kolostoruk ma is vonzó célpontja lehet egy környékbeli kirándulásnak.

Bár a dél-dunántúli szőlőművelés hagyománya a római időkig nyúlik vissza, a híres villányi és szekszárdi vörösborok a 16-17. században betelepült rác (szerb) népesség örökségének tekinthetők.

Szekszárdhoz fűződik több szőlőtípus összeházasításából az első bikavér.

A magyar kultúra olyan jeles személyiségei kötődnek ehhez a vidékhez, mint például Zrínyi Miklós, Babits Mihály, Janus Pannonius vagy a Háry János alakját megformáló Garay János.

Amilyen sokszínű a táj népessége, olyan változatosak települései, házai is. Míg a Dél-Dunántúl elzártabb nyugati részén a 20. század elejéig megtalálhatók voltak a talpas-vázas, zsúpfedésű, füstöskonyhás faépületek, addig keleti felén, a fő közlekedési utat jelentő Dunához közel a fejlettebb, szilárdfalas építkezés volt az elterjedt. Ezt a kettősséget mutatja be a múzeumi tájegység is: a széles utca két oldalán, a szalagtelkeken szilárd falú házak állnak, míg a halmazos szög szabálytalan alakú telkein gerendavázas épületek találhatók. A falut az egész Dél-Dunántúlra jellemző, vesszőből fonott kerítés, illetve a falukapu zárja le, a kapun kívül helyezkednek el a határbeli építmények: a szőlőhegyi tanya, a temető és a pajtáskert.

Kiállításunk a Dél-Dunántúl sokszínű népi kultúráját konkrét családok, konkrét időhöz kötött tárgyi világán keresztül érzékelteti.